252 talált állásfoglalás a minimálbér kifejezésre

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?

Kérdés: 2012-ben mennyi az a maximum kifizethető napi összeg egyszerűsített foglalkoztatott részére, ami költségként, adóalap-korrekció nélkül elfogadható?

Kérdés: A cég reklámcéggel szerződik. A reklámozás, hirdetés díja 100 Ft + áfa, ezért cserébe a megrendelő nemcsak kiegyenlíti a díjat, hanem pluszterméket ad promóciós célra. Ezek a termékek nem termékminták, hanem normál kiszerelésű termékek, amit a repülőtéren mindenki számára elérhetően osztogatnak. Ha a termék beszerzési ára a minimálbér 1 százalékát nem éri el, adhatjuk adómentesen? A készletnyilvántartásból ki lehet vezetni 1 Ft-os áron? Ha adóköteles lenne, dönthetünk-e úgy, hogy leszámlázzuk a reklámozó cégnek piaci áron, a szétosztás az ő feladata lenne, ő fizetné az adót, vagy elszámolhatja reklámköltségként? Az ingyenes szétosztás a cég népszerűsítése érdekében történik. A kérdés az, lehetséges-e valamilyen formában adómentesen?

Kérdés: Egy betéti társaság mindkét tagja (bel- és kültag) a 40 éves munkaviszony betöltése után nyugdíjba vonult. A nyugdíj mellett mindketten folytatják a könyvvizsgálói tevékenységüket. Az osztalék kifizetésén kívül más jövedelmet nem szereznek a társaságban. 2012-től megváltoztak a járulékfizetési kötelezettségek. Társas vállalkozónak minősül az a vezető tisztségviselő (üzletvezető) is, aki a személyes közreműködést nem munkaviszony mellett látja el. A nyugdíjba vonult üzletvezetőnek, illetve a társának (aki kültag), a könyvvizsgálói tevékenység ellátása után, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: A kft. tagja január 1-jétől főállású társas vállalkozónak minősül. Így a mindenkori minimálbér (108 000 Ft) után megfizeti a járulékait, de fizetését nem veszi fel. A könyvelésben a 471. számlán rögzítjük a levonásokat, így a 471. számlának egyenlege marad. Miként kell könyvelni a járuléklevonásokat?

Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?

Kérdés: A kft. ügyvezetője 63 éves öregségi nyugdíjas kft.-tag, aki ügyvezetéséért díjazásban nem részesül. A kft. alaptevékenységét személyes közreműködés keretében végzi, ezért eseti döntés alapján díjazásban részesülhet (nincs kötelező időpont és összeg megjelölés), vagy pozitív adózott eredmény esetén osztalékot vesz/vehet fel. (A cég társasági adós.) A 2012. évi szabályok alapján az öregségi nyugdíjas tag ügyvezetői tevékenysége, vagy akár személyes közreműködése miatt van-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor, ha díjazásban nem részesül? Be kell-e jelenteni a NAV-hoz a 2012. január 1-jétől érvényes szabályok alapján az ügyvezetői jogviszonyt? Mi a helyzet akkor, ha egy másik kft.-nél más személy 60 éves, de jogszerűen megállapított öregségi nyugdíjas, és az ügyvezetést, valamint a társasági tevékenységben történő közreműködést előző bekezdésben leírtakkal azonosan végzi, vagyis változtat-e a járulékfizetési, adófizetési kötelezettségen az, ha az öregségi nyugdíjas még nem érte el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt?

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?

Kérdés: A cég 2011-ben a nyári mezőgazdasági idénymunkára harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az alkalmi munkavállalók teljesítmény arányában kapták napidíjukat, több esetben a Tao-tv. 3. sz. mellékletében definiált minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékben. A munkavállalók után a napi 500 forint közterhet befizettük. Amennyiben a cég a társasági adó alapját megnöveli a különbözettel, szabályszerűnek tekinthető-e az elszámolás?

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?