Pályázat útján kapott támogatás áfája

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft. főtevékenysége műszaki és természettudományi kutatás, fejlesztés. Sikeres pályázata eredményeként részt vesz egy uniós és hazai finanszírozású pályázatban. Milyen szempontokat és jogszabályhelyeket kell figyelembe venni a támogatás áfatartalmának, illetve áfamentességének megítélésekor? Ugyanezen kft. a K+F tevékenységet különböző vállalkozások megrendelésére végzi áfás számla ellenében. A társasági adó megállapításakor alkalmazhatja-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...végzett kutatásról, kísérleti fejlesztésről van szó!Mit jelent ez? Azt, hogy a kft. a megrendelésre végzett K+F tevékenységet akft. munkavállalóival, személyesen közreműködő tagjaival, továbbá sajáteszközeivel (tárgyi eszközökkel, készletekkel), a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Autópálya-matrica elszámolása

Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti (nem csak az előírt 9 Ft/km-t). Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot. A dolgozó leadja a matrica vásárlásáról szóló számlát, illetve a bírságról hozott határozatot, amelyek részére kifizetésre kerülnek. Kérdésem, természetbeni juttatás címén adókötelesek-e ezek a költségtérítések?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokból az következik, ha ennél többetkap, azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, ésmivel munkavállalóról van szó, a többletként fizetett összeg után 27 százaléktársadalombiztosítási járulékot fizet a munkáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Kísérleti fejlesztés közvetlen költsége

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjával kapcsolatban kérdezem. A társaságtól megrendelt kísérleti fejlesztés elvégzéséhez a társaság maga szerzi be a szükséges tárgyi eszközöket, számolja el az amortizációt, de ezekkel az eszközökkel végzett munkát több céggel végezteti el, nem a saját dolgozóival. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti adóalap-csökkentés igénybe vehető-e a közvetlen költségként elszámolt, a kísérleti fejlesztéshez beszerzett eszközök amortizációjára?
Részlet a válaszából: […] ...saját tevékenységi körben végzettkísérleti fejlesztés követelményei? Nyilvánvalóan akkor, ha a társaság a sajáteszközeivel, a saját munkavállalóival (megbízásos jogviszony keretébenfoglalkoztatott, egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel),akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Milyen költségként kell elszámolni az egyszerűsített foglalkoztatáskor a dolgozói kifizetéseket, illetve a foglalkoztatót terhelő közterhet 2010. 04. 01-től és 2010. 08. 01-től?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak kifizetett nettó munkabért 2010. 04.01-től is és 2010. 08. 01-től is bérköltségként kell elszámolni, mivel akifizetés munkaviszony alapján munkavállalónak történt.A 2010. 04. 01-től hatályos előírások szerintimezőgazdasági, növénytermesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Felszámolás előtti bérek és járulékok könyvelése

Kérdés: Társaságunknál felszámolás kezdődött. A felszámolás kezdőnapja előtti hónap munkabéreit a cég már nem tudta kifizetni. Így az 1008-as bevalláson a jövedelmeket, valamint a céget terhelő és a levonandó járulékokat sem kell szerepeltetni. Kérdésem, hogy a felszámolás kezdőnapja előtti fordulónappal készülő beszámolóban sem kell könyvelni a béreket költségként, illetve a járulékokat kötelezettségként? Ha kell könyvelni, akkor a beszámoló nem fog megegyezni az APEH-folyószámlával?
Részlet a válaszából: […] ...pedig könyvelni kell, függetlenül attól,hogy a társaság felszámolásra kerül-e vagy sem, illetve már felszámolás alattvan. Így a munkavállalók részére járó munkabért és annak a munkáltatót terhelőjárulékait (nem csak a társadalombiztosítási járulékot) az 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Több biztosítási jogviszony

Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatónak és a magánszemélynekmeg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot.Ha a magánszemély az "A" Kft.-ben főállású munkavállaló, ésminden adót és járulékot fizetnek utána, akkor helyes, hogy nem fizet arésztulajdonában lévő "C" és "E"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Lakhelytől eltérő helyen történő szállás költsége

Kérdés: Egy vidéki székhelyű vállalkozásnak több nagy telephelye van az országban, így Budapesten is. Az ügyvezetés a székhelyen van, de a kereskedelmi igazgató Budapesten lakik. A kereskedelmi igazgató havonta több alkalommal tölt el több időt hivatalos ügyben a székhelyen vagy egyéb telephelyen. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy ott is kell megszállnia. Hogyan kell helyesen alátámasztani a szállásköltséget? Minden egyes alkalommal kiküldetési rendelvényt kell kitölteni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 105.§-ának (2) bekezdése szerint változó munkahely esetén szokásos munkahelynek amunkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkáját beosztásaszerint végzi. Ha ez Budapest, akkor az ország több városában lévőtelephelyekre (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Változó munkahely, kiküldetés

Kérdés: Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy a kiküldetési rendelvényt naponta kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy naponta új rendelvény kell? Abban az esetben is naponta kell kiküldetési rendelvény, ha a munkavállaló munkaköre alapján feltétel a saját gépkocsi használata, továbbá a munkaköri leírásában szerepel, hogy a társaság által különböző telephelyeken vagy ügyfeleknél lévő saját tulajdonú eszközeit kell felügyelnie, karbantartania? Hogy mikor és hova kell mennie, azt a diszpécserszolgálat mondja meg, jellemzően egy hétre egyeztetett időpontokban. Előfordulhat azonban, hogy soron kívül kell az ország másik felébe mennie. Gyakorlatunk során a munkavállaló a hónap folyamán folyamatosan vezeti a kiküldetési rendelvényt, és az időszak végén az arra jogosult munkahelyi vezető azt elismeri, a kifizetés szükségességét elrendeli. Ez a gyakorlat megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...de azt nem kiküldetési rendelvénynek, hanem útnyilvántartásnaknevezik.A kérdésben leírt esetben a munkaviszony a munkáltató és amunkavállaló között változó munkahelyen történő munkavégzésre jött létre. Ezesetben nem lehet a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: A 4494. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A rehabilitációs hozzájárulásnál az Flt. 41/A. §-a szerint a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, mely létszám meghatározása a KSH 2009. Útmutató szerint történik? Az Útmutató 2.2. pontja határozza meg a statisztikai létszámba tartozók körét. E pont szerint nem tartozik sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott. A kérdésre adott válasz azt írja, hogy mindenkit számba kell venni. Ez nekem ellentmondásos.
Részlet a válaszából: […] ...bele,– akiknek egy hónapra vagy annál hosszabb időre vonatkozómunkaszerződése havi átlagban a 60 munkaórát eléri, valamint– azok a munkavállalók, akiknek tört hónapra szólómunkaszerződése alapján meghatározott teljesítendő munkaideje teljes havimunkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Körzeti feladatok ellátása

Kérdés: Munkaszerződésem a cég központját jelöli meg állandó munkavégzési helynek, de körzeti feladatokat látok el. Minden reggel megjelenek az eligazításon, utána a beérkező hibák alapján lejárom a területet, elvégzem az ellenőrzést, javítást. Elszámolhatom-e a felmerült gépkocsihasználatot kiküldetési rendelvényen, vagy útnyilvántartás kell? Ha útnyilvántartás alapján számol el a munkáltatóm, nyilatkozhatok-e a költségtérítésről, hogy ne vonjanak le szja-előleget?
Részlet a válaszából: […] ...ellátása nem minősíthető kiküldetésnek, amunkáltató által ezen utazásokkal kapcsolatos költségtérítés elszámolásánakbizonylata a munkavállaló által az Szja-tv. 3. számú mellékletének IV/6. pontjaalapján vezetett útnyilvántartás. (Útnyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
1
41
42
43
79