835 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: 2011. évtől a pénzintézeteknek az ügyvezetők teljesítménybérezésére vonatkozó szabályokat a 131/2011. kormányrendelet alapján rögzíteniük kell a javadalmazási politikájukban. Ez alapján az ügyvezetők teljesítményjavadalmazásának formája a prémium. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, ezen belül 2011-ben egy év, 2012-ben két év mutatóit. A teljesítményértékelés időpontja a tárgyévet követő május 31-ig, kifizetése 30 napon belül. A 2011. év teljesítménymutatóinak értékelése alapján 2012 júniusában kifizetett prémium 2012. évi költségnek számít vagy 2011. évre kell időbeli elhatárolással elszámolni? Jövőre, amikor már 2 év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, akkor a 2013 júniusában kifizetett prémium melyik év költségét terheli?

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy a végtörlesztésre 7,5 millió forintig adható vissza nem térítendő támogatás összegével a 2011. üzleti évben a társaságiadó-alap már csökkenthető vagy csak 2012. évre vonatkozik? Úgy értelmezzük, hogy már 2011-ben egyéb személyi jellegű kiadásként kell könyvelnünk az adott támogatást.

Kérdés: A társaság szeretné a munkavállalója részére megtéríteni azt a telefonköltséget, amely a társaság érdekében merült fel (például külföldi kiküldetés során fogadott vagy indított hívások roamingdíja), azonban a mobilszolgáltató a munkavállaló felé számlázza azt. A társaság csak az igazolt költségeket térítené meg. Milyen módon lehet azt igazolni, hogy ezek a költségek a társaság érdekében merültek fel?

Kérdés: A cég 2011-ben a nyári mezőgazdasági idénymunkára harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az alkalmi munkavállalók teljesítmény arányában kapták napidíjukat, több esetben a Tao-tv. 3. sz. mellékletében definiált minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékben. A munkavállalók után a napi 500 forint közterhet befizettük. Amennyiben a cég a társasági adó alapját megnöveli a különbözettel, szabályszerűnek tekinthető-e az elszámolás?

Kérdés: Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi – szja szempontjából – cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?

Kérdés: A végtörlesztéshez adható olyan munkavállalónak is támogatás, aki már a banknak igazoltan megfizette a tartozását? Ha igen, a pénztárból ki lehet számára fizetni?

Kérdés: Az alkalmi munkavállalóknak kifizetett díj és a közteher milyen költségnek minősül a kettős és az egyszeres könyvvitelben?