Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] ...Többes jogviszony esetén a ténylegesen elért járulékalapot kell figyelembe venni, ha a tag heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Így, ha a tag a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Személyes közreműködés jogviszonya bt.-nél

Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?
Részlet a válaszából: […] ...egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok, és a beltag ügyvezető, akkor nem láthatja el személyes közreműködését munkaviszonyban az LB jogegységi döntésére – a 3/2003. PJE határozatra – alapozva, mivel a munkáltató és a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Versenytilalmi megállapodás alapján fizetett díj

Kérdés: A társaság ügyvezetője részére – a munkaviszonya megszűnését követően – versenytilalmi megállapodás alapján egy évig egy meghatározott díjat fizet. Az ügyvezető munkaviszonya a tárgyév decemberében szűnik meg, az említett díj fizetése a tárgyévet követő évben havonta, egyenlő részletekben történik. A versenytilalmi megállapodás alapján fizetendő díj után kell-e céltartalékot képezni? Vagy nem jelentkezik céltartalékképzési kötelezettség, mivel a versenytilalmi megállapodás alapján járó díj a munkaviszony megszűnését követően teljesítendő munkavállalói kötelezettségre tekintettel járó ellenérték, amelynek összege és esedékességének az időpontja egyértelműen meghatározott?
Részlet a válaszából: […] ...abban az időszakban kapja, amikor már nem ügyvezető, és így tevékenysége a társaság számára bevételt nem eredményez. Az ügyvezető munkaviszonya megszűnését követő évben a díj elszámolása valójában nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Adószámos magánszemélyek adózása, bevallása

Kérdés: Adószámos magánszemély adózása, bevallása ügyében kérem a segítségüket. Kérem tájékoztatásukat (az adószámos magánszemélyre vonatkozó nyomtatványok számának és a beadási határidő megjelölésével) abban az esetben, ha:
– biztosítási jogviszonyt keletkeztet a szerződés szerinti összeg,
a) a vevő adózó (társaság, egyéni vállalkozó),
b) a vevő magánszemély;
– biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet a szerződés szerinti összeg.
Részlet a válaszából: […] ...igazolja, hogy e jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed (pl. munkaviszonyban áll).Ha biztosítási jogviszony nem jön létre, járulékfizetési kötelezettség a kifizetéssel összefüggésben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrizhető!), a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor – az Art. szerint – kiadott igazolás, vagy ennek hiányában a magánszemély nyilatkozata igazolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Ügyvezető jogállása, díjazása

Kérdés: Kapcsolt társas vállalkozás közös ügyvezetőjének jogállása, díjazása.
Részlet a válaszából: […] ...két társaságnak ugyanaz az ügyvezetője. A jogállására vonatkozóan a következők jöhetnek számításba:A Ptk. szerint az ügyvezetést munkaviszonyban, megbízásos jogviszonyban lehet ellátni.Ha az ügyvezető egyben a társaság tagja is, akkor az ügyvezetői feladatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulás.Amikor a társaság a munkavállalójának nyújtott kölcsönt elengedte, a volt munkavállaló már nem volt munkaviszonyban. Így a kölcsön elengedése az Szja-tv. 1. számú melléklete szerint nem minősíthető adómentes juttatásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kötelezettség elengedése végelszámolásnál

Kérdés: A családi vállalkozásban működő bt.-nél a szülők a bel- és kültagok, gyermeküket munkaviszonyban foglalkoztatják. A gyermek X forintot adott eszközvásárláshoz, amelyet a bt. hátrasorolt kötelezettségként mutat ki. A bt. a tartozás háromnegyed részét visszafizette. A tulajdonosok a bt. egyszerűsített végelszámolását tervezik. Úgy tudom, akkor szűnhet meg egyszerűsített végelszámolással a cég, ha senkinek nem tartozik, és neki sem tartoznak. Megoldás lehet-e, ha a fiú elengedi a tartozást, a bt. egyéb bevételként könyveli, és a társasági adóban adózza? Ezenkívül van-e még valami kötelezettsége a bt.-nek, illetve az adósságot elengedőnek?
Részlet a válaszából: […] Valóban akkor célszerű a cég megszűnésére az egyszerűsített végelszámolást választani, ha a cég senkinek nem tartozik, és neki sem tartoznak, legalábbis akkor, ha csak pénzeszközei, illetve könnyen pénzzé tehető eszközei vannak, a nem vitatott kötelezettségeit rövid időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Magánszemély osztaléka más bankszámlájára

Kérdés: Az osztalékban részesülő magánszemélynek járó osztalékot a magánszemély kérésére a kifizető más magánszemély bankszámlájára utalhatja? A magánszemély a kifizetőnél munkaviszonyban áll.
Részlet a válaszából: […] A kifizető a magánszemély tulajdonosnak járó osztalékot a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás levonása után jellemzően az osztalékban részesülő magánszemély folyószámlájára utalja, az osztalék kifizetéséről szóló igazolást is ennek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Fogvatartottak részére pénz helyett termék átadása

Kérdés: Büntetés-végrehajtási társaságként, fő feladatunk a fogvatartottak foglalkoztatása. A fogvatartottak munkaviszonyban nem állnak, munkájukért munkadíjban részesülnek, amely bevétel az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.6. pontja alapján adómentes. Ha nem pénzt, hanem terméket adunk, kedvezményes szolgáltatást nyújtunk a fogvatartottaknak, akkor az után kell-e személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást fizetni? Ez az egyes meghatározott juttatáshoz hasonló, azzal azonosan kezelendő? Nem találunk olyan kategóriát, amely szerint az anyagi ösztönzés címén kiosztott termékek után adófizetési kötelezettségünk keletkezne. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jól gondolják, de rosszul fogalmaznak.A fogvatartottak munkát végeznek, és munkájukért munkadíjban részesülnek, amely munkadíjat – az eddigiek során – pénzben egyenlítették ki. Úgy látják, ha a munkadíjat nem pénzben egyenlítik ki, hanem pénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
1
10
11
12
48