494 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónak elengedett nagyobb összegű hiteltartozás után a munkavállalónak mikor kell megfizetnie az adót és a járulékokat, ha többhavi munkabére sem nyújt fedezetet a levonásra?

Kérdés: A kft. ügyvezetője egy nyugdíjas személy, aki egy bt.-nek is a beltagja. Kérdésem: elfogadható-e, hogy az ügyvezető tevékenységét ingyenesen végzi? A kft. ügyvezetője akkor is végezheti-e a tevékenységét ingyenesen, ha egy másik kft. ügyvezetője?

Kérdés: Tulajdonos a vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. B vállalkozásban ügyvezető és 50%-os tulajdonos, illetve C evás vállalkozás 25%-os tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. B és C vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Egy kft. két tulajdonossal rendelkezik. A férj és a feleség tulajdoni hányada 50-50%. Mindkét tulajdonos egyben ügyvezető is. Az ügyvezetői feladatokat 0 Ft-os megbízási jogviszonyban látják el. A kft. egyéb feladatait heti 20 órás munkaviszonyban, havi 50 000 Ft-ért végzik. Szükséges-e a kft.-nek a 78 000 Ft-os minimálbér után megfizetni a járulékokat a két tulajdonos után, vagy elegendő az 50 000 Ft után?

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A Gt. 22. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondolom, a Gt. ezen rendelkezése megengedi például az egyszemélyes kft. tagjának, aki egyúttal az ügyvezető is, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban lássa el, ha erről az alapító okiratban rendelkezik, és anélkül, hogy ennek a jogviszonynak a megítéléséhez mögöttes jogszabályként a Munka Törvénykönyvét kellene alkalmazni. Vagy arról van szó, hogy az egyszemélyes társaságnak nem társasági szerződése, hanem alapító okirata van? De ha így lenne, akkor miért írnak itt az egyszemélyes társaság tagjáról? Ha mögöttes jogszabályként mégis csak az Mt.-t kellene alkalmazni, akkor ez a lehetőség egyáltalán miért került be a Gt.-be? Számomra a hivatkozott bekezdés arról szól, ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) deklaráltan rögzítésre került, hogy a vezető tisztséget az illető tag munkaviszonyban látja el, akkor az munkaviszonynak minősül, a munkaviszony ismérveinek minősítése nélkül! Egyébként semmi értelmét nem látnám a kötőjelek közé beszúrt szövegrésznek! Mi erről az Önök véleménye?

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy a szakmunkástanulók tanulószerződéses juttatása – amely 2010-ig adóterhet nem viselő járandóság volt, 2011-ben pedig adómentes juttatás a minimálbér 50%-áig – a számvitelben bérköltség-e, vagy a személyi jellegű juttatások között könyvelendő? Én a személyi jellegű egyéb kifizetések közé soroltam, a könyvvizsgáló visszatette a bérköltségek közé. Az Szja-tv. szerint nem bér az adóterhet nem viselő járandóság 2010-ben. Ha bér, akkor egyéb vonzatai is vannak? Szakképzési hozzájárulást kell-e utána fizetni?

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?

Kérdés: Kft. tagja (nincs máshol biztosítási jogviszonya) nem vesz ki a vállalkozásból sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyára való tekintettel jövedelmet. 2010. májustól (ekkor alakult) szeptember hónapig a minimálbér után a járulékokat a társaság megfizette a következő módon: az egyéni járulékokat a tag havonta befizette a társaság pénztárába, a munkáltatói járulékokat és az egyéni járulékokat a havi 08-as bevallásban a társaság bevallotta, és határidőben be is fizette. 2010. október hónapjától – a jövőbeni nyugdíj összegének megállapítása miatt – havi 150 000 Ft után fizetné a tag a járulékokat (tagi jövedelmet továbbra sem vesz ki, biztosítási jogviszonya továbbra sincs másutt). Az egyéni járulékokat változatlanul 73 500 Ft után a tag a vállalkozás pénztárába befizette, 76 500 Ft után az egyéni és a munkáltatói járulékokat is a társaság fizette, ezen összeg után a tagtól nem vételezett be egyéni járulékok jogcímen összeget. 150 000 Ft után a 08-as bevallásban a társaság bevallotta, és határidőben be is fizette az egyéni és a munkáltatói járulékokat is. 1. Van-e lehetőség arra, hogy a vállalkozás, ha nem vesz ki a tag tagi jövedelmet, a minimálbérnél magasabb összeg után fizesse a járulékokat (2010. 4. negyedév)? 2. Ha igen, akkor a fent említett esetben a 76 500 Ft után (150 000-73 500 Ft minimálbér) a társaság fizetheti-e az egyéni járulékokat a tag helyett, vagy a tagtól kell bevételezni ezen összeg után is az egyéni járulékokat, majd továbbutalni az adóhatóságnak? Milyen törvényhelyre való hivatkozással teheti ezt? 3. Ha nem, milyen következményekkel jár a társaságra és a magánszemélyre nézve, ha a társaság mégis ezt a gyakorlatot követi?