490 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Ügyvédi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést köt (de munkaviszonyt nem létesít) lányával. A tanulmányi szerződéssel az egyéni vállalkozó ösztöndíjjuttatásban nem részesíti a hallgatót, de vállalja, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket (utazási, szállásköltség, albérlet- vagy kollégium-, vizsgadíjak, tandíjak stb.) a vállalkozó nevére szóló számlák alapján teljeskörűen megtéríti. A hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az egyetem sikeres befejezése után az egyéni vállalkozónál 3 évig munkaviszonyban marad mint ügyvédjelölt. Az Szja-tv. 11. sz. melléklete szerint az egyéni vállalkozó elszámolhatja a magánszemély képzése érdekében fizetett igazolt kiadásokat, ha a képzés a vállalkozási tevékenységben hasznosítható, és a magánszeméllyel tanulmányi szerződést köt. Kérdésünk, hogy a tanulmányi szerződés megkötésével az egyéni vállalkozó a hallgató részére mindezt adómentesen nyújthatja-e, illetve a költségek a vállalkozás érdekében felmerültnek minősülnek-e?

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?

Kérdés: A család négy tagja két (A és B) kft.-t működtet. Valamennyien az A kft.-nél vagyunk bejelentett munkaviszonyban, de mind a két kft.-nek tulajdonosai vagyunk. A munkáltatói jogokat mind a két kft.-nél én gyakorlom. A B kft.-nél adhatok-e kiküldetési utasítást, és vele együtt történhet-e gépkocsi-használati költségtérítés számfejtése az alkalmazásban nem álló, de tulajdonos jogcímen munkát végző családtagnak? Lényeges-e ebből a szempontból, hogy az érintett személy ügyvezető a B kft.-ben az ügyintézések segítése miatt?

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?

Kérdés: Egy sportegyesület tagjai saját gépkocsival viszik el a versenyzőket a versenyekre. Kiküldetési rendelvény alapján számolják el és fizetik ki az utazás költségét, üzemanyagot (APEH általi ár és norma, valamint 9 Ft/km). A tagok nem részesülnek egyébként díjazásban az egyesülettől. Kérdésem, hogy helyesen jártak-e el 2009 előtt és 2009-től? 2009-ben van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségük?

Kérdés: 2003-2005-ig felsőoktatási tanintézményben tanultam, mert egykori munkaadóm beiskolázott. A tandíj teljes összege 500 ezer forint volt. A munkáltatóm "munkáltatói kötelezvény alapján" az egyetemi képzés díját elszámolta költségként. Velem tanulmányi szerződést kötöttek. Mivel 2005-ben közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, az 500 ezer forint tandíjat vissza kellett fizetnem. 2005. 08. hónapban ezt volt munkaadóm pénztárába befizettem, amelyről számlát nem, csak egy bevételi pénztárbizonylatot kaptam. Jogszerű volt ez így?

Kérdés: A kft. a két munkavállalóját munkáltatói kötelezvény alapján, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzése végett szakképzésre küldte el. A kft. egyik munkavállalója 2008. 04. hónapban kezdte a 3 éves tanfolyamot. A szakképző intézménytől a kft. megkapta a 2009. évre eső teljes képzési díjat tartalmazó számlát 210 000 Ft-ról. A 2009. 02. 01-től módosult Szja-tv. 7. §-ának p) pontja alapján a kft.-nek a minimálbér két és félszeresét meghaladó rész feletti összegre a természetbeni hozzájárulások alapján az adót és a járulékokat ki kell-e fizetnie, kell-e adózni a korlát feletti rész után?! Az Szja-tv. módosítása 2009. 02. 01-től hatályos. Vonatkozik-e ez a módosítás a már 2008. évben megkezdett tanfolyamokra? A cég másik munkavállalója úgyszintén 2008-ban kezdett meg egy tanfolyamot. A munkavállaló jelezte, hogy másodállásában nyelvtanfolyam elvégzésére akarják kötelezni. Mivel a két cégben a munkavállalót érintő szakképzések összköltsége 250 000 Ft, ezért kell-e adózni a 178 750 Ft feletti rész után? Ha igen, melyik cégnek kell adóznia a különbözet után? A munkavállalónak nyilatkoznia kell a másodállásában, hogy ő már 2009-re meghatározott értékben – "természetbenijuttatás-mentes" – szakképzésben részesül?

Kérdés: Az Szja-tv. 2009. január 1-jétől hatályos 3. §-ának 83. pontja a kiküldetési rendelvény használatának a lehetőségét kiterjeszti a kifizetőre (a korábbi szűkebb munkáltató helyett). Értelmezhető-e a "kiküldetés" egy társas vállalkozás egyedüli ügyvezetője esetén saját magára vonatkoztatva?