Mérlegfordulónap megváltoztatása

Kérdés: Kérdésemre a Számviteli Levelek 253. számában az 5177. szám alatt kaptam választ. Pontatlan volt a kérdés. A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évre a külföldi anyavállalat zárlati időpontja miatt tért át, de év közben meggondolta magát. Lehet-e év közben visszatérni az eredeti üzleti évre? Zavar az a kitétel, hogy áttérni csak három lezárt üzleti év után lehet. A visszaállításra ez nem vonatkozik?
Részlet a válaszából: […]  A Számviteli Levelek 253. számában a kérdező társaság általleírtak figyelembevételével adtuk meg az 5177. számú választ. Súlyosabb azonbana helyzet a most megadott információk alapján.Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése alapján az üzleti évmérlegfordulónapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Eltérő üzleti év – adókedvezmény

Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
Részlet a válaszából: […]  A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. éviLXXXI. törvény új 22/C. §-a szerinti adókedvezmény szabálya, amely alátványcsapatsport támogatását hivatott ösztönözni, 2011. július 1-jén lépetthatályba.Figyelembe véve az adózás rendjéről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Áfakövetelés lejárata

Kérdés: 2004. évben alakult a bt. Az alakulás évében felmerült beruházások áfáját és az alakulás költségeivel kapcsolatos számlákban foglalt áfát levonásba helyezte. Árbevétel hiányában ténylegesen levonni nem tudta, azóta is átvihető követelésként szerepel az áfabevallásban, a könyvekben. Ennek az áfakövetelésnek van-e lejárata, és ha van, mikor jár le? A lejáratot az áfabevallásban hogyan kell rendezni? Ha nincs lejárata, a végelszámolás befejezésekor ez az áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […]  Válasz előtt egy megjegyzés: ha a 2004. évben alakultbt.-nek még 2011. évben sem volt árbevétele, akkor a vagyonából él? Vagyesetleg volt olyan bevétele, amelyet nem árbevételként számolt el, pedig azvalaminek az ellenértéke volt? Ha nem volt 7 év alatt bevétele, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Egymást követő két teljes üzleti év

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező a Gt.hivatkozott előírását pontatlanul idézte: éppen azt hagyta ki a törvényiszövegből, amely a kérdésére választ ad. A kérdésből kimaradt törvényi előírás:és a társaság tagjai "(részvényesei) a második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
Kapcsolódó címke:

Mérlegfordulónap megváltoztatása

Kérdés: A társaság mérlegfordulónapja december 31. Taggyűlési határozattal a mérleg fordulónapja augusztus 31-e lett. Ezt bejelentették a cégbírósághoz, illetve az adóhivatalhoz. A tulajdonosok azonban meggondolták magukat, és visszatértek az eredeti, december 31-i mérlegfordulónaphoz. Ezt a változást is bejelentették a cégbírósághoz, amit augusztus 15-én bejegyeztek. Ez esetben kell-e mérleget készíteni augusztus 31-i fordulónappal, majd egy másikat szeptember 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra, vagy mivel még nem volt zárás az augusztusi fordulónappal, elegendő egy mérleget készíteni a december 31-i fordulónappal?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy csak egy számviteli beszámolót (ésnem csak mérleget) kell készíteni 2011. de­cember 31-i mérlegfordulónappal(feltéve hogy a társaság nem alakul át, nem szűnik meg!). De nem azért, mert azaugusztusi mérlegfordulónappal nem volt zárás, hanem azért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
Kapcsolódó címke:

Naptári évtől eltérő üzleti év választása

Kérdés: A magyarországi társaság EU-tagállambeli anyavállalata a naptári évtől eltérő üzleti évre készíti a beszámolóját. Ismereteink szerint az anyavállalat többi leányvállalata is (a magyar kivételével) a naptári évtől eltérő üzleti évre készíti a beszámolóját. Amennyiben az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, akkor a magyar társaság választhat-e az anyavállalattal egyező üzleti évet? Ha konszolidált beszámolót készít az anyavállalat, de a leányvállalatot nem vonja be a konszolidálásba, a magyar társaság választhat-e az anyavállalattal egyező üzleti évet? Ha a leányvállalat az eltérő üzleti év alkalmazása mellett dönt, de a döntés jogszerűsége vitatható, akkor annak milyen következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 11. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azon eseteket,amelyek mellett az üzleti év a naptári évtől eltér. A kérdéshez kapcsolódóelőírás szerint: az üzleti év a naptári évtől eltérhet a külföldi anyavállalatkonszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különösszabályokat az Áfa-tv. XV. fejezete tartalmazza.Az Áfa-tv. 212/A. §-a alapján a belföldön nyilvántartásbavett utazásszervező – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés alapján– dönthet úgy is, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kamatkedvezmény terhei

Kérdés: A kamatkedvezményből származó jövedelem 2011. évben érvényes helyes adózási (járulék) szabályait és az ezzel kapcsolatos teljes körű könyvelési feladatokat kérem ismertetni!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt annyit, hogy változott az adóalap számítása,továbbá a személyi jövedelemadó mértéke!Az Szja-tv. 72. §-a (1) bekezdése alapján kamatkedvezménybőlszármazó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére ajegybanki alapkamat 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Ingatlannal rendelkező társaság

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát a Tao-tv. 4.§-ának 8/a) pontja határozza meg. E szerint ilyennek minősül egy adózó, ha1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagykülföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:  

Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból arra következtetünk, hogy a kérdezőtársaság a bérbeadó. A válaszban ebből indulunk ki, de érintjük a másik oldaltis!Az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a bérbeadóaz ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását adókötelessé tette az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:
1
11
12
13
21