Földterület rekultivációja

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk földterület rekultivációjára uniós pályázatot nyert. A jogszabályok megengedik-e, hogy a földterületre a beruházás értékének megfelelő összegű kötelezettség kerülne előírásra, és ez a kötelezettség a beruházás megvalósulásával megtérülne? A földterület értéke pedig változatlan nyilvántartási értékkel rendelkezne?
Részlet a válaszából: […] A földterület értéke a rekultiváció eredményeként nemváltozik, mivel a rekultiváció a földterület értékét nem növeli meg, nemtekinthető a földterület értékét növelő beruházásnak.A rekultiváció jellemzően a földterület termelőképességéneka helyreállítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
Kapcsolódó címke:

Üzemkörön kívüli tárgyi eszközök amortizációja

Kérdés: Cégünk tulajdonában van egy nyaraló a Balaton mellett, amelyet a nyári időszakban a dolgozóink vesznek igénybe. Idén jelentősebb felújítást végeztünk (gázbekötés, új bútorzat, konyhai gépek). Ezeket aktiváltuk, és a számviteli politika szerint számoljuk el az értékcsökkenésüket. Ezen tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírással adózási szempontból van-e teendő? Ha igen, mikor és melyik értékcsökkenési leírást kell módosítani?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy amit elvégeztek, azfelújítás-e. Ha a gázbekötés azért történt, mert az üdülőben még nem volt gáz,és a gáz használata az üdülő szolgáltatását javítja, akkor az nem felújítás,hanem az épület értékét növelő munka, és így azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Fejlesztési tartalék nem kedvezményezett átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [49. § (1) bekezdés] gazdaságitársaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá ajegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkénfelüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tűzkár-helyreállítás költségei

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyébbevételek között kell kimutatni a biztosító által fizetett, illetve amérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, illetve atárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Bejelentett részesedés kivezetése

Kérdés: A bejelentett részesedés felszámolás miatti kivezetésekor a ráfordítások között elszámolt nyilvántartási értékkel az adóalapot kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] Ha a kivezetéskor az elszámolt ráfordítás meghaladja azelszámolt bevételt, vagy csak ráfordításelszámolás történik, akkor a bevételtmeghaladó ráfordítás – akkor is, ha a bevétel nulla – növeli az adóalapot. ATao-tv. szerint ugyanis a növelést a részesedés bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Nem használt programok kivezetése

Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 23. §-ának (5) bekezdésében foglaltakbólkell kiindulni, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolástkövetően megváltozik, mert ha az eszköz a tevékenységet, a működést tartósanmár nem szolgálja, akkor a besorolást meg kell változtatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] Már az üdülőingatlan beszerzését megelőzően el kell dönteni,hogy azt kizárólag a társaság munkavállalói részére biztosítja, vagy azkereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását szolgálja. Mivel az ingatlan(ingatlanrész) bérbeadása az Áfa-tv. 86. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Ékszerkészítés törtaranyból

Kérdés: Cégünk aranyékszer-kereskedelemmel foglalkozik. Több esetben a felvásárolt törtaranyat bérmunkáztatjuk, azaz új ékszereket készíttetünk belőlük. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos műveleteket könyvelni? Milyen áron kell/lehet az ilyen típusú árukat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A törtaranyból új ékszerek készítése – számviteli elszámolássorán – nem tekinthető bérmunkának, az termelési folyamat, azaztermék-előállítás. Az új ékszerek, mint saját előállítású termékek közvetlenönköltségének része az előállításhoz szükséges bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Mobiltelefon-vásárlás beszámítással

Kérdés: Vállalkozásunk mobiltelefont vásárolt, használt készülék beszámításával. A vásárláskor kapott számlán a készülék beszámításának a ténye feltüntetésre került. Jelen esetben az új készülék és a beszámítás összege megegyezett, tehát pénzmozgás nem volt. A régi, nullára leíródott készüléket kivezettük, eredményhatása nem volt. Az új telefont aktiváltuk, egy összegben elszámoltuk az értékcsökkenést, az eredményt terhelte, az áfa levonásra került. Mi a helyes könyvelés és adóelszámolás? Az ismertetésnél kérjük, térjenek ki arra, ha a beszámítás során az új készülék bekerülési értékét meghaladó nettó értékű eszköz kerül átadásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a vásárolt mobiltelefon árába beszámításrakerült a használt mobiltelefon úgy, hogy a két összeg megegyezik. A Ptk.szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejártkövetelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Értékpapírok értékvesztése

Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak első felében a kérdező helyesen járt el.Az Szt. 54. §-a alapján az értékpapíroknál (ideértve a részesedéseket, továbbáa hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat)értékvesztést kell elszámolni, ha a részesedés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
8
9
10
16