197 cikk rendezése:
81. cikk / 197 Támogatások elszámolása
Kérdés: Az M. Zrt.-vel két aláírt támogatási szerződésünk van. A támogatási szerződés 2. sz. melléklete az elszámolható költségeket részletezi, számviteli kategóriákba sorolással. Az 1. támogatási szerződés (e-kereskedelmi rendszer) a 114. Szellemi termékek közé sorolja be a különböző modulok előállítási költségeit, de az adatfeltöltés, tesztelés, oktatás, üzemgazdasági előkészítés (üzembe helyezésig felmerült költségeket) az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeihez sorolja. (Korábbi kérdésemre adott válaszuk szerint ezeket is a szellemi termék bekerülési értékében vettem számításba!) Kérdésem az, hogy az M. Zrt. ellenőrzése során az ő "besorolása" szerinti könyvelést elvárhatja, vagy én az ő "besorolásuktól" eltérhetek? A megkapott támogatás rendkívüli bevétel lesz, vagy az ő "besorolásukhoz" kapcsolódóan a költségeket ellentételező egyéb bevétel? A támogatási szerződés vissza nem térítendő támogatásról szól, de az tartalmazza a különböző vállalásainkat is. Ezen vállalások miatt a támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni? A 2. támogatási szerződés (minőségbiztosítási és gyártásszervező rendszer) is előírja a költségek számviteli besorolását. Egyik ilyen költség az ISO 14001:2004 környezetközponti irányítási rendszer kialakítása és tanúsítása. Az előírás szerint ez is igénybe vett szolgáltatás. Többen úgy gondolják, aktiválni kell alapítás-átszervezésként. Mi a helyes megoldás? Hol számolandó el a támogatás?
82. cikk / 197 Költségvetési szervnél mérlegképes könyvelői képesítés
Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló Korm. rendelet alapján a gazdasági vezetőnek a költségvetési szervnél főiskolai és államháztartási szakon szerzett mérlegképes könyvelői végzettséggel kell rendelkeznie, továbbá regisztráltnak kell lennie. Kérdésem: 1992 óta dolgozom költségvetési területen, főiskolai végzettségem van, emellett regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok, vállalkozási szakon, igazolvánnyal is rendelkezem, 57 éves vagyok. Elláthatom-e továbbra is a gazdasági vezetői feladatokat, vagy el kell végeznem az államháztartási szakot?
83. cikk / 197 Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola és művészeti oktatási intézmény vagyunk. A nálunk foglalkoztatott pedagógusok részmunkaidőben, heti 8-40 órás munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan kérdezzük, a létszám számításánál a részmunkaidős alkalmazottakat hogyan vesszük számításba? A részmunkaidős alkalmazottak munkaóráit át kell-e számítani havi szintre? Ha rehabilitált alkalmazottat veszünk fel, akkor heti hány órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni, hogy teljes létszámnak számítson?
84. cikk / 197 Bérleti díj közvetített szolgáltatás?
Kérdés: Jégkorong-egyesület (gyerekek jégkorongoktatásával foglalkozik) vállalkozási (hirdetési) tevékenységet is végez. A hirdetéseket a jégpályán (amelyet bérel) és a gyerekek dresszén helyezi el. Kérdés, a jég bérlésére kifizetett összeg tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
85. cikk / 197 Közhasznú alapítványi támogatás
Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?
86. cikk / 197 Alapítványi szakiskola étkezési és szállásszolgáltatása
Kérdés: Alapítvány által fenntartott szakiskola OKJ-s képzést is végez, amelynek keretében igény szerint szállást és étkezést is biztosít a résztvevőknek a kollégiumban. A szállás és az étkezés áfamentes? A szállás és étkezés bevétele vállalkozásból származó bevételnek minősül?
87. cikk / 197 Képzési költségek átvállalása
Kérdés: Cégünk teljes munkaidős dolgozójával tanulmányi szerződést kötött. A képzés 3 éves, és munkaköréhez szükséges. A számlát a kft. nevére állították ki, s át is utaltuk. A dolgozó adókedvezményre jogosító igazolást nem kapott. Kérdésem, hogy milyen költségként számolandó el a tandíj, illetve van-e egyéb (tb, szja stb.) fizetési kötelezettsége utána a kft.-nek vagy a magánszemélynek?
88. cikk / 197 Szakképzési hozzájárulás közhasznú nonprofit kft.-nél
Kérdés: A közhasznú besorolással rendelkező nonprofit kft. 2009. évben szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezett?
89. cikk / 197 Átvállalt tandíj visszafizetése
Kérdés: 2003-2005-ig felsőoktatási tanintézményben tanultam, mert egykori munkaadóm beiskolázott. A tandíj teljes összege 500 ezer forint volt. A munkáltatóm "munkáltatói kötelezvény alapján" az egyetemi képzés díját elszámolta költségként. Velem tanulmányi szerződést kötöttek. Mivel 2005-ben közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, az 500 ezer forint tandíjat vissza kellett fizetnem. 2005. 08. hónapban ezt volt munkaadóm pénztárába befizettem, amelyről számlát nem, csak egy bevételi pénztárbizonylatot kaptam. Jogszerű volt ez így?
90. cikk / 197 Szakképzési költség szja-ja
Kérdés: A kft. a két munkavállalóját munkáltatói kötelezvény alapján, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzése végett szakképzésre küldte el. A kft. egyik munkavállalója 2008. 04. hónapban kezdte a 3 éves tanfolyamot. A szakképző intézménytől a kft. megkapta a 2009. évre eső teljes képzési díjat tartalmazó számlát 210 000 Ft-ról. A 2009. 02. 01-től módosult Szja-tv. 7. §-ának p) pontja alapján a kft.-nek a minimálbér két és félszeresét meghaladó rész feletti összegre a természetbeni hozzájárulások alapján az adót és a járulékokat ki kell-e fizetnie, kell-e adózni a korlát feletti rész után?! Az Szja-tv. módosítása 2009. 02. 01-től hatályos. Vonatkozik-e ez a módosítás a már 2008. évben megkezdett tanfolyamokra? A cég másik munkavállalója úgyszintén 2008-ban kezdett meg egy tanfolyamot. A munkavállaló jelezte, hogy másodállásában nyelvtanfolyam elvégzésére akarják kötelezni. Mivel a két cégben a munkavállalót érintő szakképzések összköltsége 250 000 Ft, ezért kell-e adózni a 178 750 Ft feletti rész után? Ha igen, melyik cégnek kell adóznia a különbözet után? A munkavállalónak nyilatkoznia kell a másodállásában, hogy ő már 2009-re meghatározott értékben – "természetbenijuttatás-mentes" – szakképzésben részesül?