241 cikk rendezése:
181. cikk / 241 Egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenysége (eva)
Kérdés: Az evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenységet folytat. A közvetített szerződések után jutalékot kap, amit leszámláz. A kifizető a felmerült üzemanyagköltséget is megtéríti részére. Köteles-e ezzel az összeggel a számla összegét növelni (ebben az esetben nem tud költséget elszámolni), vagy önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítésként is figyelembe veheti, 100%-os költségnyilatkozat mellett?
182. cikk / 241 Külföldi tulajdonos költségtérítése
Kérdés: A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak, akik évente többször jönnek az országba tárgyalásokra. Ez alatt az idő alatt a cég fizeti a szállás és az étkezés költségeit. Milyen adóvonzattal kell számolni? A magyar tulajdonosok – akik egyébként máshol állnak jogviszonyban – is részt vesznek külföldi tárgyalásokon, tanulmányutakon. Kérdésem, hogy elszámolható-e részükre valamilyen költségtérítés?
183. cikk / 241 Étkezési utalvány szja-kötelezettsége
Kérdés: A kft. tagja nem áll munkaviszonyban a társasággal. Szeretném tudni, hogy a személyesen közreműködő tagnak adott étkezési utalvány után meg kell-e fizetni a 44 százalékos szja-t?
184. cikk / 241 Evás bt. számlájáról utalás a tagnak
Kérdés: A betéti társaság bankszámlájáról a társaság tulajdonosának lakossági folyószámlájára átvezetett összeg után keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége a társaságnak, illetve a magánszemélynek? A betéti társaság eva alanya, és nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Lehet-e készpénzfelvételként értelmezni az adott tranzakciót?
185. cikk / 241 Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek
Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
186. cikk / 241 Külföldi munkavégzés
Kérdés: Magyarországon bejegyzett bt. beltagja Németországban végez fordítói tevékenységet, amelyet a bt.-jén keresztül számláz. Tevékenységének értéke nem haladta meg a 10 000 eurót. A cég alapfelállásban alanyi adómentességet választott. A székhely rezsiköltségein kívül minden számlája német (telefon, benzin). Tartósan külföldön tartózkodik, csak havonta-kéthavonta utazik haza. A minimálbér után megfizeti a járulékait. Mire kell odafigyelnie, hogyan számolja el a számláit, hogy számolja el a külföldi tartózkodását?
187. cikk / 241 Tulajdonosok, ügyvezetők ki nem vett jövedelme
Kérdés: Egy kft. tevékenységi körébe tartozó bevételszerző tevékenységet folytat, amiről számlát bocsát ki. A cégnek nincs alkalmazottja, a tulajdonosok (4 fő) és az ügyvezető végzik el a munkát megfelelő szakirányú végzettséggel. A tulajdonosoknak és az ügyvezetőnek is van heti 36 órát meghaladó főállása, ahol mindent megfizetnek utánuk. Helyesen járnak-e el, hogy nem vesznek ki jövedelmet az elvégzett munka után? Kötelezhetőek-e arra, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy megbízás alapján lássák el?
188. cikk / 241 Külföldi napidíj pályázaton nyert összegből
Kérdés: A külföldi napidíj 50%-a adóköteles. Pályázaton nyert összegből – ahol a külföldi napidíj öszszege maximálva, és szállás, étkezés, külföldi helyi közlekedés és kommunikáció költségeire használható fel – a napidíj összegének 50%-a szja-köteles-e?
189. cikk / 241 Termőföld-értékesítés 2004-ben
Kérdés: A magánszemély 1994-ben kárpótlási jegyen vásárolt szántót a lakóhelyén. A termelőszövetkezetbe bevitt szántóföldet hagyatéki végzés alapján úgynevezett tagi földként örökölte 1995-ben. Időközben hozzátartozójától is vásárolt egy szántóterületet, melyen mezőgazdasági művelést folytattak. Nyugdíjas korú lévén a területeket bérbe adta művelésre, melyek egy része a község rendezési terve alapján belterületbe került. 2004. évben a magánszemély fia házépítésbe kezdett, így ennek részbeni finanszírozására a 3 földterületet eladták magánszemélynek. Alkalmazhatja-e az Szja-tv. 60-63. §-át erre az esetre a magánszemély? Arendszeresség vagy üzletszerűség értelmezése nincs egzakt módon meghatározva. Mi határozza meg a rendszerességet vagy üzletszerűséget?
190. cikk / 241 Költségtérítések sportszerződés alapján
Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
