418 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?

Kérdés: Cégünk egyik telephelye eddig raktárként működött. 2006. 08. 14-én engedélyt kapott az önkormányzattól kereskedelmi tevékenység folytatására. A használati mód változásához kapcsolódó költségek: illeték, tűzvédelmi szabályossági felülvizsgálat, építési engedélyezési terv elkészítése elszámolható-e a tárgyév költségei között, vagy alapítás-átszervezés költségeként aktiválandók? Hasonló a kérdés a másik telephelyen lévő raktárépületben kialakítandó gyártó üzem engedélyezési, kockázatértékelési stb. költségeinek elszámolásával kapcsolatban is.

Kérdés: A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kht. az önkormányzattól ingyenes használatba kapta az ingatlant, amelyben tevékenységét végzi. Ki kell-e mutatnia térítésmentesen kapott szolgáltatásként a rendkívüli bevételek között ennek a szolgáltatásnak a forgalmi értékét?

Kérdés: Élhetünk-e mezőgazdasági középvállalkozásként a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének x) pontjában foglalt adóalap-csökkentő tételével, a helyi iparűzési adó 50%-os mértékének figyelembevételével?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?

Kérdés: Kiadványunk a régió gazdasági-kulturális életével foglalkozik, árbevétele a cégek hirdetéseiből van. Egyes önkormányzatok – erejükhöz mérten – támogatják a kiadvány megjelenését. Akkor is írnánk róluk, ha egy fillérrel sem támogatnák a kiadványt. Az így jóváírt pénz tekinthető-e támogatásnak? Ha igen, akkor államháztartási támogatásnak minősül? Különös tekintettel az áfaarányosítás előírásaira.

Kérdés: A 2004-2005. években az államháztartási támogatásban részesülő adóalanyok az egyes termékbeszerzéseikhez kapott támogatás esetén az előzetesen felszámított áfa megosztásával érvényesíthették áfalevonási jogukat. Államháztartási támogatásnak minősül-e, ha egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely a víz- és csatornaüzemeltetéssel van megbízva, az alapító önkormányzattól vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget kap egy-egy számla kifizetésére? Adhat-e az önkormányzat tagi kölcsönt a működési kiadásokra?

Kérdés: Egyéni vállalkozó üzemanyagnorma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján számolja el az üzemanyagköltséget. Az iparűzési adó ellenőrzése során a helyi önkormányzat ezt nem ismeri el! Az így elszámolt üzemanyag csökkenti-e az adó alapját?

Kérdés: Cégünk nyíregyházi székhellyel és termelő telephellyel rendelkező nagyvállalat. Budapesten értékesítési irodát bérel, ahol néhány kereskedő dolgozik. A budapesti iroda telephelynek számít? Az iparűzési adót meg kell-e bontani Nyíregyháza és Budapest között? A telephelyet be kell jegyeztetni a cégbíróságon, vagy a megosztást ettől függetlenül is el kell végeznünk?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati hatáskörbe utalt, kötelező közszolgáltatási körbe tartozó hulladékgazdálkodási szolgáltatást végez. A vonatkozó törvény szerint a közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék 2001. évtől adók módjára behajtandó köztartozás. Társaságunk a törvényi előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, de az adók módjára történő behajtás során meg nem térülő díjak rendezése nem rá tartozik. A 2000. évi XLIII. törvény 26. §-a szerint: "Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére." Mi az eljárás akkor, ha a közszolgáltató céget alapító önkormányzat esetében a törvény idézett előírása nem valósul meg? Az önkormányzat melyik közigazgatási szervének a feladata a behajthatatlanság tényének dokumentálása? Elzárkózhat-e az érintett önkormányzat a meg nem térült díjhátralék megtérítésének igényétől azzal, hogy nem rendelkezik a törvényben előírt feladathoz kötött állami támogatással? Helyesen értelmezzük-e, ha a meg nem térült díjhátralékok önkormányzattal szembeni érvényesíthetősége fennáll, nem a "tartozásátvállalás", hanem a "követelésengedményezés" szabályait kell alkalmazni?