31 talált cikk az osztalék (kiva) kifejezésre

Kérdés: Egy kft. két magánszeméllyel rendelkező tagja értékesíteni kívánja üzletrészét 2026 januárjában. A kft. a kiva szerint adózik. A tagok az üzletrészeladást megelőzően egy egyoldalú bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (a továbbiakban: BVK) létesítettek 2025 októberében, és ezzel egy időben a társasági szerződés módosításával az üzletrész BVK-ba rendelése is megtörtént. A magánszemélyek a NAV-nál egy 25T201 nyomtatványon adószámot igényeltek (magánszemély-alapú bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik). Ebben a szerződésben – amit egyébként az MNB-nél is be kellett jelenteni, és hatósági bizonyítványt kell kérni) induló kezelt vagyonként a kft. jegyzett tőkéjének (3000 E Ft) magánszemélyre jutó része (névérték), 1500 E Ft az induló kezelt vagyon lett, a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt értéke egy hivatalos cégértékelés alapján 100.000 E Ft. Ez tehát majd az üzletrész eladásakor kerül ide be.
Kérdéseim a következők:
– A kft. 2025. évi adózott eredményét teljes mértékben ki kívánja fizetni osztalékként a BVK-nak. Ebben az esetben a kifizetendő osztalék bruttó módon történjen meg szja és szocho levonása nélkül? Tehát a kft. nem vonja le egyik adót sem?
– A kft. által kifizetett bruttó osztalék – feltételezem, hogy – kivaalapot növelő tétel, nincs befolyása annak, hogy ez a BVK-ba kerül.
– A BVK-ból 5 éven túli kedvezményezettek részére történő kifizetés teljes adómentességet élvez?
– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez? (Mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van, lásd osztalék.)
– Igaz-e, hogy ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes?
– A vagyonkezelőnek milyen bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, milyen gyakorisággal?
– A BVK tao és hipa hatálya alá is tartozik, tehát kell tao- és hipabevallást is beadnia majd, akár nullásan is? Mikor keletkezik taofizetési kötelezettsége?

Kérdés: Kft.-nknek („A” cég) belföldi magánszemély tulajdonosai vannak. Ugyanakkor cégünk 50%-os tulajdonosi részesedéssel bír egy másik belföldi kft.-ben („B” cég). A „B” cég 2023. évben is fizetett osztalékot tagjainak, és 2024. évben is. („B” cégnek 50%-ban magánszemély és 50%-ban a mi cégünk a tulajdonosai.) A „B” cég által cégünknek fizetett osztalékot a 97-re könyveltem. Ezt az összeget cégünk saját magánszemély tagjainak szeretné kifizetni osztalékként. Ennek nincs akadálya, ha egyébként az eredménytartalékunk is pozitív, és a várható ez évi eredményünk is az lesz? Tehát a 2024. évben kifizetett („B” kft. 2023. évi eredményéből kapott) osztalékot az „A” kft. 2024. évben továbbutalhatja a magánszemély tagjainak? Ha a kft.-nk a 2023. évi beszámoló elkészítésekor a taggyűlési jegyzőkönyvbe nem írta bele azt, hogy akár a korábbi évek eredménytartalékát, akár a tárgyévi (2023. évi) eredményéből osztalékot kíván fizetni, attól most 2024. évben megteheti azt? Milyen következményei vannak, hogy nem szerepel a taggyűlési jegyzőkönyvben ennek a ténye?

Kérdés: Ha annak idején az osztalékot kiváltó adót megfizettük, és tárgyi eszköz címén levonás nem volt, akkor most szeptember 1-jével mégis lehet katás időszak előtti eredménytartalék? Ha igen, miből?

Kérdés: Katás időszakban adta el az ingatlant a kataalany, aminek a nettó értékével csökkentette az osztalékot kiváltó adót. Ez esetben is beleszámít az ingatlan értéke a nem katás eredménytartalékba?

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?

Kérdés: Ügyfelem 2019. január 1-től a kiva szerinti adózást választotta. A korábbi években és a 2019. évben is eredményesen működött, jelentős eredménytartaléka van. Amennyiben a 2019. évi eredményét jóváhagyja osztalékként, lehetséges-e, hogy azt ne a kiva szerint adózza, hanem mint a korábbi évek eredménytartalékából igénybe vett, Tao-tv. szerint adózott osztalékot? Tehát igénybe veheti-e osztalék kifizetésére a korábbi évek eredménytartalékát úgy, hogy a tárgyévi eredményt nem veszi ki a kiva szerinti adózással, hanem eredménytartalékba helyezi azt? Figyelembe vehető-e a keletkezés időrendisége, illetve a kedvezőbb adózás? Ezt a tárgyévi kivaelőleg-bevallásban hol lehet jelölni?

Kérdés: A kiva szerint adózó gazdálkodó osztalék-jóváhagyása esetén kötelező-e először a tárgyévi adózott eredményt felhasználni, és ezt követően lehet, illetve kell a képzés időrendi sorrendjében a szabad eredménytartalékból fizetni az osztalékot, vagy közvetlenül a képzés időrendi sorrendjében korábban képzett eredménytartalékból történik az osztalék kifizetése? Osztalék jóváhagyása esetén a kivás időszakban keletkező eredménytartalék után kivát kell fizetni, a korábban keletkezett taós eredménytartalék pedig nem képezi a kiva alapját, ezért a sorrend meghatározása alapvető fontosságú.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?

Kérdés: Az adózott eredmény 100 millió Ft, a cég 2017-ben 10 millió forint osztalékot kíván fizetni. Milyen döntéseket hoz a cég közgyűlése? A 100 millió Ft adózott eredményt az eredménytartalékba helyezi, majd dönt arról, hogy az eredménytartalékból 10 millió forint osztalékot fizet? Vagy a 100 millió forint adózott eredményből 10 millió az osztalék, a többi eredménytartalék? Mi a helyes megoldás?