Üzletrész eladása osztalékkikötéssel

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2013 decemberében eladta az üzletrészét. A vevővel úgy állapodott meg, hogy a 2013. évi osztalék még az eladót illeti meg. Az osztalék elfogadásakor természetesen már a vevő szerepel tulajdonosként a tagjegyzékben. Az ilyen megállapodás jogszerű? Ha igen, milyen jogszabályi hivatkozás alapján? Ha nem, van-e a problémának jogszerű megoldása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...2013-ban hatályos Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg. A hivatkozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék miatti kötelezettség rendezése

Kérdés: Társaságunk taggyűlése osztalék kifizetéséről döntött a külföldi cégtulajdonos részére. A kifizetendő osztalék pénzügyi rendezése történhet-e a vevőköveteléssel szembeni kompenzálással?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy a kifizetendő osztalék a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével Magyarországon vagy a külföldi tulajdonos államában adózik. Ha Magyarországon, akkor az osztalékot terhelő adók...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 30.

Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)

Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Adózatlan eredménytartaléknak kell tekinteni a kata választásakor a kérdés szerinti tárgyi eszközök nettó értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő összeget. Az adózatlan eredménytartalék természetesen csak pozitív előjelű lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kérdés. Egyértelmű azonban a válasz akkor, ha az osztalékot, az osztalékelőleget magánszemély tulajdonosok részére kívánják kifizetni. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizető (minden gazdasági társaság ilyen, ideértve az ügyvédi irodát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 9.

Evás bt.-beltag halála – végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a tagsági jogviszony a tag halálával megszűnik. Így a beltag halálával megszűnt az a lehetősége, hogy rendelkezzen az őt megillető osztalék kifizetéséről (felvételéről). Az új Ptk. ad arra lehetőséget, hogy a meghalt tag örököse(i) a társaság többi tagjával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 9.
Kapcsolódó címkék:      

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Számviteli Levelek 298. számában a 6146. kérdésre adott válaszban azt írtuk, a kft. a jóváhagyott osztalékot az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként mutatja ki. Az ügyvezetővel szembeni kötelezettség az ügyvezető követelése, és mint ilyen – az osztalékot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 4.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelezettség.A kérdés adatai alapján "B" kft. nem szerezheti meg az "A" cég üzletrészét, mivel törzstőkén felüli vagyona nincs (osztalékfizetésről sem határozhatnának a tulajdonosok). Így – az egyetemleges felelősség elvéből következően – a "B" kft...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Evából visszatérés

Kérdés: Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az Szt. előírása szerint az evába belépéskor kimutatott eredménytartalékot, amennyiben az Eva-tv. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti osztalék utáni adót kiváltó adót nem fizette meg (és a tagoknak nem fizette ki), és az pozitív előjelű, adózatlan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később – ha pénzügyi fedezete lesz – bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eredményét – valóban adózott eredménytartalékként kell kimutatni, amely összeget – ha lesz pénzügyi fedezete, és teljesülnek az osztalékkifizetés számviteli követelményei – osztalékként ki lehet fizetni, azt nem terheli sem személyi jövedelemadó,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:

Részesedések értékelése közbenső mérlegben

Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szt. 39. §-ának (4) bekezdése alapján az osztalékkifizetés feltételeinek teljesülését a 21. § szerinti közbenső mérleggel kell dokumentálni.Az Szt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
26
27
28
…
68