Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtenni, és ezzel együtt az esetlegesen felmerülő százalékos adót is meg kell fizetni. Amennyiben az adóalany a kata választásakor osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítására volt kötelezett, akkor ezt legkésőbb a kataalanyiság megszűnését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat

Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
Részlet a válaszából: […] ...az a helyzet állt elő, hogy például az egyéni vállalkozó a kamatjövedelme után kamatadót, ehót, vállalkozói személyi jövedelemadót, osztalékadót fizetett, vagy az evás egyéni vállalkozó a kamatjövedelme után kamatadót, ehót és evát fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Mentesség vagyonszerzési illeték alól

Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.
Részlet a válaszából: […] Az Itv. kérdésben hivatkozott rendelkezése valóban Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozások között végbemenő – többek között –, a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére vonatkozó tranzakciókat mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címke:

Társaságok közötti kölcsönnyújtás

Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?
Részlet a válaszából: […] ...A kölcsönt kapó pedig a vállalkozási tevékenysége érdekében kívánja a kölcsönkapott összeget felhasználni (és például nem osztalékot kíván kifizetni). A kölcsönszerződésben a pénzmosás gyanúját is ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Erdőtelepítésre kapott támogatás

Kérdés: Az erdőtelepítésre kapott támogatást tőketartalékként mutattuk ki. A bekerülés összes költsége a beruházások között szerepelt. Az erdővé minősítés most megtörtént. Helyesen járok el, ha az erdőt, mint tárgyi eszközt, nyilvántartásba veszem, a beruházásnak megfelelő értéket pedig kivezetem az eredménytartalékba? A tőketartalékban maradt összeget hogyan és mivel szemben tudom kivezetni? (Az erdő után értékcsökkenést nem tudok elszámolni.)
Részlet a válaszából: […] ...a tartós forrása, ezért sem lehet az eredménytartalékba átvezetni. (Az eredménytartalék – meghatározott feltételek mellett – osztalékként kifizethető! Furcsa és jogellenes lenne, ha a beruházási támogatást osztalékként fizetnék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.
Kapcsolódó címke:

Könyvelés hibás főkönyvi kivonat alapján

Kérdés: 2013. évre elvállaltam egy bt. könyvelését. A bt. 2012. 12. 31-ével kilépett az evából. Az előző könyvelő tájékoztatása szerint a bt. kettős könyvvitelt vezetett. Megkaptam a záró főkönyvi kivonatot, annak alapján megnyitottam a 2013. évet. Később kiderült, hogy 2007 decemberében a bt. valóban az evát választotta, de bevételi nyilvántartás vezetésével, ezért a beszámolókat nem kellett volna letétbe helyezni. Több hibát is találtam a beszámolókban, a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatai is hibásak. Mikor járok el helyesen? Ha elfogadom a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatait, vagy ha az analitikák alapján új főkönyvi kivonatot készítek, amelyet könyvvizsgálóval felülvizsgáltatok?
Részlet a válaszából: […] ...hibák is, amelyek más jogszabály előírásait sértették meg, vagy sértik, mert – mint bevételi nyilvántartást vezető evás – annyi osztalékot vettek fel, amelynek a következménye – helyes könyvelés mellett – a negatív saját tőke. Nem zárható ki az sem, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Megismételt döntés az osztalékfizetésről

Kérdés: A társaság 2010-ben adózott eredménye és likviditási helyzete alapján osztalékfizetésről döntött, amelyet az alapítókkal szembeni kötelezettségként tart nyilván. A kifizetés időpontjában a társaság likviditási helyzetében váratlanul kedvezőtlen fordulat következett be, amely miatt az osztalék kifizetésére a belátható jövőben nincs remény. Jogszerűnek tekinthető-e, ha a társaság tulajdonosai a korábbi – osztalékfizetésről szóló – döntésüket egy újabb taggyűlésen úgy módosítanák, hogy mégsem kerül sor a korábbi döntés végrehajtására, azzal, hogy az előírt osztalékot az eredménytartalékba helyeznék?
Részlet a válaszából: […] ...a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménye az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint lehetővé tette az osztalékkifizetésről való döntést, és így a társaság legfőbb szerve a 2010. évi beszámoló elfogadásakor, jóváhagyásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Első konszolidáció hatásának megjelenítése

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
Részlet a válaszából: […] ...mérleg szerinti eredményéből a külső tagokat megillető részt az Szt. 127. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján jóváhagyott osztalékként kell kimutatni (a külső tulajdonosok az éves beszámoló eredményéből jogosultak osztalékra, és nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménye az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint lehetővé tette az osztalékkifizetésről való döntést, és így a kft. legfőbb szerve a 2011. évi beszámoló elfogadásakor, jóváhagyásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész a mérlegben

Kérdés: A visszavásárolt üzletrészt – társasági szerződés eltérő rendelkezése szerint (Gt. 135. §-a) – 5 évig nem idegenítik el. Tekinthető-e ez tartós eszköznek, szerepeltethető-e a befektetett eszközök között a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni (mintha nem is lenne). A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagokat megillető juttatásként kell számításba venni. Nyilvánvalóan a társaság megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
27
28
29
67