679 talált állásfoglalás az osztalék kifejezésre

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?

Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa el kívánja adni üzletrészét. 2013. 12. 31-én a saját tőke 57 000 E Ft, és a kötelezettségek között szerepel 30 000 E Ft ki nem fizetett osztalék. Ha a könyvekben marad a ki nem fizetett osztalék, ki lesz jogosult annak a megszerzésére, a régi vagy az új tulajdonos?

Kérdés: Cégünk részesedést vásárolt egy befektető cégben, mely összeget ázsióval növelten kellett átutalnia. Ezt az ázsiót, ami után osztalék nem jár, hová kell könyvelni? Maradhat-e a bekerülési érték része? Csak az analitikában kell esetleg külön nyilvántartani?

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékának egészségügyi hozzájárulását el lehet-e számolni költségként?

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?

Kérdés: A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére – átvételi elismervény ellenében – átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban – elsősorban az örökösök részéről – több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton – pótlólagosan – kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?

Kérdés: A kft. osztalékelőlegről döntött a tulajdoni hányadok arányában. A közbenső mérleg adatai szerint megfelel a feltételeknek. A kifizetést csak az egyik tulajdonos részére akarják teljesíteni, a többi tulajdonos nem kéri a kifizetést. Az ügyvéd ezt nem ellenzi. Nem értek egyet az ügyvéddel, de nem találok a Gt.-ben egyértelmű tiltást a kifizetés eltérő mértékére vagy nem teljesítésére. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fiók­telepe évek óta nyereséges, a külföldi vállalkozás eddig a fióktelep adózott eredményét nem vonta el. Most úgy döntött, hogy szüksége van a fióktelep eddig felhalmozott adózott eredményének egy részére. A külföldi vállalkozás milyen formában, milyen jogcímen tudja elvonni a magyarországi fióktelepe eredménytartalékában kimutatott adózott eredményt? Egyes vélemények szerint ezt bármikor megteheti, átutalása közvetlenül az eredménytartalékkal szemben könyvelendő. Mások szerint, mivel a fióktelep az Szt. hatálya alá tartozik, a külföldi vállalkozás is csak osztalékként, illetve osztalékelőlegként juthat hozzá a fióktelep adózott eredményéhez. Ha osztalékként, megteheti-e ezt osztalékról (osztalék­előlegről) való döntés nélkül, egyszerű átutalással az eredménytartalékból? Osztalékelőlegnél – ha a hat hónap letelt – kell-e közbenső mérleget készíteni?