Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 180. számában a 3759. kérdésre adottválaszunkban azt írtuk, hogy a tulajdonos (a tag) a bruttó osztalékot engediel, és így az elengedett osztalék teljes összege lesz azajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség alapja. A Számviteli Levelek 196.számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Adózás előtti eredményt meghaladó adó

Kérdés: A beszámoló készítése során előfordul, hogy az adózás előtti eredményt meghaladó adófizetési kötelezettség keletkezik az adóalapot módosító tételek következtében. Ilyenkor hogyan értelmezendő a mérleg szerinti eredmény? Mi értendő az eredménytartalékot csökkentő adók alá? Az Szt. 87. §-ának (4) bekezdésében leírt mérleg szerinti eredmény az adókra igénybe vett eredménytartalékot már nem tartalmazza!
Részlet a válaszából: […] ...és az adózás előtti eredményt terhelő, jelenleg társasági- éskülönadó-fizetési kötelezettség 150 egység (és a társaság osztalékraeredménytartalékot nem vesz igénybe), akkor a mérleg szerinti eredmény(100-150) -50, azaz negatív előjelű lesz. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...olyan döntésthozott, ami ellentétes a Gt. 132. §-ában foglaltakkal. A taggyűlésnek nem azadózott eredmény és az eredménytartalék osztalékkénti előírásáról kellett volnadöntenie, hanem az osztalékfizetésről. Az osztalékfizetésről való döntésviszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: – "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...követelését növelő, aszámlán kezelt befektetési eszközökkel végzett ügyletek nyereségei, befektetésieszközök hozamai is (kivéve az osztalékot), továbbá adómentes a számlárólteljesített nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés (juttatás), átutalás,átvezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Házipénztárnál figyelembe veendő bevételek

Kérdés: A házipénztár napi átlagos záróállománya a társaság előző tárgyévi összes bevételének maximum 2%-a lehet. Az összes bevételbe beleszámít-e az előző évben kapott osztalék (amely tartalmazza a 2008. évi, de a 2006. évi osztalékfizetést is), a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott, más gazdasági társaságban lévő vagyon utáni kifizetés, az értékpapírszámlák hozama, az egyéb rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...az előző évek összes bevételébe beleszámít a 2008. évben elszámolt– a pénzügyi műveletek bevételei között könyvelt kapott(járó) osztalék és részesedés, függetlenül attól, hogy azt pénzügyilegrendezték-e vagy sem, továbbá attól, hogy melyik évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás a részjegy örökösével

Kérdés: Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: – a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, – a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?
Részlet a válaszából: […] A részjeggyel történő elszámolás kérdésében leírt tényállásellentmondásos. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 51. §-a (3)bekezdésének előírása szerint a tagsági viszony megszűnése esetén a tagrészjegye névértékének az elszámolására a tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Osztalékfizetés euróban

Kérdés: Társaságunk tulajdonosa külföldi cég. Könyvviteli nyilvántartásainkat forintban vezetjük, a beszámolót is forintban készítjük el. 2006-ban az eredménytartalék és az adózott eredmény terhére a jóváhagyott osztalékot a beszámolóban is forintban mutattuk ki. A taggyűlésen az osztalék jóváhagyása a 2006. 12. 31-i MNB-árfolyam alapján euróban történt. A jóváhagyott osztaléknak csak a töredéke került kifizetésre. Kellett-e a társaságnak 2007., 2008. években árfolyam-különbözetet elszámolnia?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nagyon egyszerű a válasz: nem kellettárfolyam-különbözetet elszámolni, mert az osztalék miatt a társaságnak nemlehet euróban kötelezettsége.A kérdésben leírtak szerint a társaság forintban vezeti akönyveit, forintban készíti el a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
Kapcsolódó címke:

Átalakuló egyéni cég kedvezménye, jegyzett tőkéje

Kérdés: A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A saját tőke rendezése során felmerül a kérdés, ha az egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett tőke például 4247 E Ft, de a tagok csak 500 E Ft jegyzett tőkével akarnak megalakulni, akkor a különbözetet hova kell rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmenkívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot és a vállalkozóiosztalékalapot, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozóiosztalékalap utáni adót. Ezek meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címkék:    

Eho-levonási kötelezettség

Kérdés: A Számviteli Levelek 3808-as és 3947-es kérdése foglalkozik a kis összegű osztalék utáni ehóval. A takarékszövetkezeteket érinti a kérdés, melyet eddig nem így értelmeztünk (minden osztalék után levontuk az ehót), ugyanakkor további kérdésünk, figyelemmel a kifizető eho-levonási kötelezettségére, hogy honnan tudjuk, hogy a magánszemélynek az adóévben az összes osztalékból származó jövedelme nem éri-e el az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdése szerinti határt? Nyilatkoztatni kell erről a magánszemélyt? Az Eho-tv. csak a bérbeadásból származó jövedelem és a felső korlát megfizetésének valószínűségéről ír elő nyilatkozattételi lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] ...az az értelmezés, hogy minden osztalék után le kellvonni az ehót, figyelemmel a kifizető eho-levonási kötelezettségére, és arra,hogy nem tudja, hogy a magánszemélynek az adóévben mennyi az összes osztalékbólszármazó jövedelme, és az nem éri-e el az Szja-tv. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...része, az adóalapcsökkentésével ez után társaságiadó-fizetési kötelezettség nincsen.Téves a kérdés azon része, hogy 2008-ban az osztalékot atagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani! A kedvezmény ahhoz kapcsolódik, ha atagi kölcsön visszafizetése helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:
1
37
38
39
67