Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...átvezetni [Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja]. Ez a szabály 2001. január 1-jével lépett hatályba, előtte az előbbi tételek az osztalékkifizetés korlátai között szerepeltek. A 2001. évi nyitó tételekben lévő ilyen összegek, továbbá a 2001. január 1-je...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Részlet a válaszából: […] ...A vagyon felosztásakor kifizetőként vannak kötelezettségei, éspedig nem magánszemély tag részére történő juttatás esetén osztalékadó levonása és befizetése, ha ennek feltételei fennállnak (készpénzben, vagy nem a tag belföldi hitelintézetnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Utólagos osztalékfizetés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nek 1992-től van adózott eredménye. A tagok soha nem vettek ki osztalékot. Lehet-e utólag osztalékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévi, mind az előző években ki nem osztott adózott eredményéből kifizetni jóváhagyott összeget, betartva az új Szt.-ben előírt osztalékfizetést korlátozó rendelkezéseket is. Így utólag osztalékfizetésre külön nincs lehetőség, az csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás!Az új Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: "Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre,... és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőkét emelő társaság tulajdonosainál!Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b), illetve d) pontja szerint a magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. A törvény alkalmazása szempontjából osztaléknak minősül:- a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmazni kell akkor is, ha az adott tulajdonos társaságnál a pótbefizetés miatt az eredménytartalék negatív lesz, és emiatt osztalékfizetésre sem lesz lehetőség. [Az osztalékfizetés korlátja következik a 39. §(3) bekezdésének előírásából, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...2002-től bírósági végrehajtásra alapítható végrehajtói iroda alanya lesz a társasági adónak és a Tao-tv.-ben szabályozott osztalékadónak. Erről azonban a Tao-tv.-ben nem találnak rendelkezést, ugyanis az egyes pénzügyi jogszabályok módosításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Osztalék: egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 2000. év után 2001-ben osztalékot szeretnénk fizetni. A 35 százalékos kulccsal adózó rész után fizetendő 11 százalékos Eho a kifizetőt terheli vagy a magánszemélyt, és hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...35 százalékos kulccsal adózott osztalék után a százalékos egészségügyi hozzájárulást az osztalékot fizetőnek kell megállapítania, befizetnie, bevallania, ha az kifizetőnek minősül. A magánszemélyt terhelik a kötelezettségek, ha nem kifizetőtől kap osztalékot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...hozott döntés alapján megilleti a tulajdonost. Így azt nem térítés nélkül, hanem befektetésének megtérülése címén kapta, mint "osztalékot", amelyet azonnal ott is hagyott a jegyzett tőkében lévő tulajdonrészének emelése céljából. Mivel nincs pénzmozgás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...amely a Tao-tv. 27. §-a (11) bekezdésének g) pontja alapján – hacsak az egyezmény másként nem rendelkezik – a külföldi osztalékjövedelmének minősül, amely után az osztalékadót (20 százalék, vagy az egyezmény szerinti mérték az adóhatósági engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
1
…
62
63
64
…
66