Társaságiadó-előleg

Kérdés: Hogyan és milyen határidővel lehet mentességet kérni a társaságiadó- és az osztalékadó-előleg fizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági adóra kell fizetni, az osztalékjövedelem után – a Tao-tv. előírása alapján – adót kell megállapítani. A társaságiadó-előleget adóbevallás alapján – az előző adóévi fizetendő adóval egyezően – kell fizetni (Tao-tv. 26. §). Az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Végelszámolás alatti adókötelezettség

Kérdés: A végelszámolás alatt álló adózónak mikor, hogyan kell megállapítania az adóalapját?
Részlet a válaszából: […] ...időszaka alatt az adózónak az adózás előtti eredményt könyvviteli zárlat alapján kell megállapítania, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló Tao-tv. 5. §-ának (4), illetve 6. §-ának (2) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Mikro- és kisvállalkozási kedvezmény

Kérdés: A mikro- és kisvállalkozások által érvényesíthető adóalap-kedvezménynél a beruházás fogalmát mely törvény alapján kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adóról és az osztalékadóról szóló Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése alapján a törvény előírásait a számviteli törvény rendelkezéseire figyelemmel, azzal összhangban kell értelmezni. Így beruházás alatt az új Szt. előírása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás érdekében felmerült költségnek [Tao-tv. 8.-a (1) bekezdésének d) pontja, 3. számú melléklet]. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 3. számú melléklete alapján a következő személyi jellegű kifizetéseknél állhat elő adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: – a testületi ülésre kerülő beszámolót, – a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)–(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kell változtatni), másrészt a záradékot nem a beszámolón kell megadni. Ez az érvelés azt feltételezi, hogy az eredménykimutatásban az osztalék, a részesedés tervezett összegét, az eredménytartalék esetleges igénybevételét is beállították, és ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a behajthatatlan követelés leírása, illetve a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) több módosítást is előír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] ...és osztalékadóA reprezentációra fogalmat a Tao. törvény 4. §-ának 31. pontja ad, amely szerint reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezenfelül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...az ára, mely független felek között – normális piaci körülmények mellett – általában elérhető lenne.""A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: TAO-törvény) 18. §-ának (2) bekezdése szerint "a szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két gazdasági társaság, ha a cégek vezetője ugyanaz a személy?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény akkor tekint két személyt közvetlenül vagy közvetve egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőnek, ha legalább az egyik a másikban, vagy egy harmadik személy mindkettőjükben döntő irányítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszából: […] ...hatással van közvetve vagy közvetlenül az eredményre, az eredmény megállapítására, az eredmény alapján a tulajdonosokat megillető osztalék kifizetésére, továbbá azért, mert a választásnak adózási és egyéb következményei is lehetnek, mindenképpen szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
63
64