Különadó adóalapját csökkentő tétel

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerinti, az adózás előtti eredményt csökkentő tételek figyelembe vehetők-e a különadó alapját csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...Kjtv.) az adózáselőtti eredményt módosító tételei között nem nevesíti azokat a jogcímeket,amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao-tv.) 7. §-a(1) bekezdésének ly) pontjában szerepelnek. A Kjtv. 3. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Üzletrész értékének eltérítése

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a tulajdonosokmagánszemélyek, az osztalékból származó jövedelem vagyoni betéttel arányoshányada alapján meghatározott osztalékadó is érdemileg eltérő lehet. Ha a társaság megszűnik, a tulajdonosok a megszűnéskor is azüzletrészek arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Osztalék 10 százalékos osztalékadóval

Kérdés: A házipénztáradóról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt a 10 százalékos mértékkel megállapított osztaléklehetőséget milyen dátummal elkészített mérleggel lehet jóváhagyni, kifizetni az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvényben a házipénztárcsökkentéséhez kapcsolódó osztalékamnesztia-szabály 2007. február 6-án hatályátveszítette. Ez azt jelenti, hogy ha a 2006-os eredmény felosztásakor azeredménytartalék terhére a házipénztár csökkentéseként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Korábbi évek osztalékának kifizetése

Kérdés: Fel kell-e venni a korábbi években már jóváhagyott, de eddig még fel nem vett osztalékot, a kedvezményes 10 százalékos (házipénztár) osztalék felvétele előtt?
Részlet a válaszából: […] A házipénztárral összefüggő amnesztiaszabály [Mód-tv. 223.§-ának (17) bekezdése] felvezető szövege kimondja, hogy a rendelkezést aszemélyijövedelemadó-törvény 66. §-ában foglaltaktól eltérően kell alkalmazni.Ez praktikusan azt jelenti, hogy az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Osztalékelőleg számításba vétele 2006-ban

Kérdés: Társaságunk 2006 decemberében 17 millió forintot fizetett ki osztalékelőlegként a tulajdonosainak, a 25 százalékos osztalékadó megfizetésével. A társaság 2006. évi adózott eredménye a 2007. 01. 31-én elfogadott beszámoló alapján 17 millió forint, amelyet 30 millió forinttal az eredménytartalékból kiegészítettünk 10 százalékos osztalékra. Jól értelmezzük-e, hogy az osztalékelőleget a 2006. évi eredmény alapján fizetendő (25-35 százalékkal adózó) osztalék előlegének kell tekinteni? A 30 millió forint osztalékot – amit kifizettünk 2007. 02. 05-éig – pedig a megállapítás évében kifizetett, igazolt, az eredménytartalék terhére megállapított összegként 10 százalékkal adózó osztaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...évi LXI. törvény (Mód-tv.) 223. §-ának (17)bekezdése tartalmazza, hogy milyen feltételek teljesülése mellett lehet 10százalékos osztalékadóval osztalékot kifizetni. A (17) bekezdés felvezetőszövegéből következően, az Szja-tv. 66. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Telephely (fióktelep) létesítése

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi Magyarországon sajátnevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, illetve atársasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinttelephely létesítésével is járó üzletszerű gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...követő 45. napot követő napon lépett hatályba. (Ez 2007.február 6-a volt.)Az átmeneti rendelkezések szerint az a társaság élhet azosztalékadó-kedvezmény igénybevételének lehetőségével – az egyéb feltételekteljesülése mellett (részletesen a Számviteli Levelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
Részlet a válaszából: […] ...adóban a nettó árbevételen a számvitelitörvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételének a társasági adóról ésaz osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételkéntelszámolt ellenértékkel csökkentett részét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, a tagok által 2004 áprilisában felvett osztalékot azeredménytartalékba – bruttó összegében – vissza kell fizetni, a befizetettosztalékadót és az egyéb járulékokat vissza kell kérni. (Mintha nem történtvolna osztalékfizetés.) Mivel ténylegesen – bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Osztalékelőleg fizetése devizában

Kérdés: A kft. a könyveit forintban vezeti. A taggyűlés a 2006. évi osztalékelőleget forintban határozta meg, az osztalékadót és az eho-t forintban állapította meg. Ki lehet-e fizetni devizában az osztalékelőleget a tagoknak (társaságok és magánszemélyek)? A társaság rendelkezik devizával. Milyen árfolyammal kell a forintot devizára átszámítani? Változik-e az átszámítás forintról devizára, ha az osztalékelőleget a taggyűlés 2007-ben osztalékká minősíti?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. a könyveit forintban vezeti, akkor azosztalékelőleget is és az osztalékot is csak forintban állapíthatja meg, és azadók levonása után fennmaradó összeget is forintban fizetheti ki.A szabad devizagazdálkodás azonban lehetőséget ad arra, hogy– nem rendszeres jelleggel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
1
4
5
6
12