Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nél is ezen előírásokratekintettel kell lenni azzal, hogy– egyrészt a tagokkal (a tulajdonosokkal) szembenikövetelésként előírt osztalékadó-előleget adófizetési kötelezettség nemterheli,– másrészt, ha az osztalékelőleg kifizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adózáselőtti eredményt csökkentő tétel igénybevételének nem feltétele a beruházásnakabban az adóévben történő üzembe helyezése, amelyben él a kedvezménnyel azadózó. A Tao-tv. szerint meghatározott tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál

Kérdés: Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál képezi-e osztalékadó alapját? A fejlesztési tartalékot használt ingatlan vásárlására fel lehet-e használni? A használt ingatlan irodabővítést szolgálna.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének f) pontja szerint avállalkozói bevétel csökkenthető fejlesztési tartalék címén az egyénivállalkozó belföldi pénzforgalmi bankszámláján fennálló számlakövetelésből azadóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Eredménykimutatásban nem szereplő osztalék kifizetése

Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítéséhez igénybe vett szabaderedménytartalék összegét (az adott esetben az így igénybe vett összegetlehetett 10 százalékos osztalékadóval kifizetni, ha az egyéb feltételek isteljesültek!);– a jóváhagyott osztalék összegét (ez nemcsak a forrásadósosztalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban benne van részben aválasz is, igaz, hogy nem pontosan.Az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése szerint a nyitómérlegbe azeszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, acéltartalékokat a számított, a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Részlet a válaszából: […] ...Szlovákiában illetőséggel rendelkező társaságtól kapottosztalék után Magyarországon 25 százalék mértékkel kell az osztalékadótmegfizetni az Szja-tv. 66. §-ának (8) bekezdése alapján.A Szlovák Köztársasággal a kettős adóztatás elkerülésérekötött, 1996. év C...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra (eva)

Kérdés: A 2003-ban alakult kft. a 2004. és 2005. években elért nyereségét az eredménytartalékba helyezte. A társaság 2007-től evaalany. A tulajdonosok a 2006. évi eredményt a korábbi évek eredményével együtt szeretnék osztalékként kivenni. Milyen lehetőség van a 2006. év előtti eredmény kivételére? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ez esetben tehát a 2007. éviadózott eredményből történt osztalékfizetést nem terheli osztalékadó.Amennyiben a 2007. évi adózott eredménynél többet kívánnakosztalékként kifizetni, akkor az adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Evás időszak osztaléka

Kérdés: A kft. az Eva-tv. hatálya alá tartozik 2003. január 1-jétől. Az evás időszak alatt – 2003-2004. évben – keletkezett adózott eredményéből osztalékot fizet tagjainak. A taggyűlés döntése alapján a 2006. évi mérlegben a tagokkal szembeni kötelezettségként szerepel, a kifizetés 2007 júliusában történik. Az osztalékot milyen mértékű osztalékadó, illetve egészségügyi hozzájárulás terheli?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nagyon egyszerű a válasz. Az evás időszak alattiadózott eredményből fizetett osztalékot nem terheli sem 25, sem 35 százalékososztalékadó, és ebből következően nem terheli egészségügyi hozzájárulás sem.Vizsgálandó azonban az, hogy egyáltalán fizethető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Különadó adóalapját csökkentő tétel

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerinti, az adózás előtti eredményt csökkentő tételek figyelembe vehetők-e a különadó alapját csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...Kjtv.) az adózáselőtti eredményt módosító tételei között nem nevesíti azokat a jogcímeket,amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao-tv.) 7. §-a(1) bekezdésének ly) pontjában szerepelnek. A Kjtv. 3. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Üzletrész értékének eltérítése

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a tulajdonosokmagánszemélyek, az osztalékból származó jövedelem vagyoni betéttel arányoshányada alapján meghatározott osztalékadó is érdemileg eltérő lehet. Ha a társaság megszűnik, a tulajdonosok a megszűnéskor is azüzletrészek arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
1
3
4
5
12