52 talált állásfoglalás az osztalékalap kifejezésre

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?

Kérdés: Van egy nyereséges egyéni vállalkozás. Az adózás előtti eredményt kisvállalkozói kedvezménnyel lehetett (gyakorlatilag nullára) csökkenteni, az osztalékalap pedig a kizárólag üzleti célt szolgáló, adott évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök nettó értékével szintén nullára redukálódott. A fenti esetben tehát van nyereség, kedvezmény igénybevétele okán nem kell megfizetni a számított adót. A további években, tekintettel, hogy az ÉCS az eszközök után elszámolásra kerül, a vállalkozás cash-flow-ja még veszteség esetében is erősen pozitív, de nem jár adófizetési kötelezettséggel. Így sem vállalkozói jövedelmet, sem pedig osztalékot nem vesznek ki a vállalkozásból. Milyen módon veheti fel a vállalkozó ezt az adózott jövedelmet?

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó kiemelt adatai a megszűnéskor az alábbiak: Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül 8000 E Ft, amelyet az egyéni cég tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásként. A szállítói tartozás áfa nélkül (a vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik) 30 000 E Ft. Folyószámlahitel 5000 E Ft. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 E Ft készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 E Ft-ot. Helyesen járt el az egyéni vállalkozó és az egyéni cég?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó épületberuházást végzett az elmúlt években. 2015 decemberében aktiválja a beruházást. Az elmúlt 4 évben a folyamatban lévő beruházási kiadások összegének egy részét a korábban évenként képzett fejlesztési tartalék feloldására figyelembe vette, a 45 milliós beruházásból 20 milliót, mely elszámolt értékcsökkenésnek tekintendő. 2015-ben az aktiválás után az év hátralévő idejére az értékcsökkenési leírás elszámolását ténylegesen is megkezdte. Az év végi nettó érték a vállalkozó 2015. évi személyijövedelemadó-bevallásánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként, mint kizárólag üzleti célt szolgáló, 2015-ben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó érték figyelembe vehető-e? Azaz 2015-ben értékcsökkenés alá vontnak tekinthető-e az aktivált beruházás? Ha igen, a további években a csökkentés összegével kell-e növelni a vállalkozónak az adózás utáni vállalkozói jövedelmét?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékának egészségügyi hozzájárulását el lehet-e számolni költségként?

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?

Kérdés: A kft. kifizető 2012. évi eredménye terhére belföldi magánszemély tagnak fizetett osztalékot. A százalékos mértékű ehóval növelni vagy csökkenteni kell?