52 talált állásfoglalás az osztalékalap kifejezésre

Kérdés: Az egyéni vállalkozó osztaléka után fizetendő 14 százalék egészségügyi hozzájárulás költség, vagy eredménybe nem számító kiadás a vállalkozónál?

Kérdés: Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál képezi-e osztalékadó alapját? A fejlesztési tartalékot használt ingatlan vásárlására fel lehet-e használni? A használt ingatlan irodabővítést szolgálna.

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?

Kérdés: A 2006. évi eredményből megállapított osztalék 2007. május-június hónapban kerül kifizetésre. A kifizetőnek 4 százalék vagy 14 százalék eho-t kell levonni? A 2005. évi CXIX. törvény – amely bevezette az osztalékra az akkor még 4 százalékos eho-t – a 202. § (6) pontjában átmeneti rendelkezésként előírja, hogy a 4 százalék eho a magánszemélyt a 2006. 01. 01-jétől kezdődő időszakra juttatott jövedelmek után terheli. Az osztalékra vonatkozóan külön rendelkezik a törvény arról, hogy a 2005-ös vállalkozói osztalékalapra, illetve a 2005. évi mérlegben a tulajdonosokkal szemben osztalékkötelezettségként kimutatott összegre – amennyiben 2006. 12. 31-ig kifizetésre kerül – nem kell a 4 százalékos eho-t megfizetni.

Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?

Kérdés: Tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér összege után köteles járulékot fizetni. Van-e akadálya annak, hogy a költségként elszámolható vállalkozói kivét a minimálbérnél magasabb összegben történjen, természetesen az szja megfizetésével?

Kérdés: 2004-től a kifizetett osztalék adóját terheli-e még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Ha az osztalékot tőkeemelésre fordítjuk, az osztalékadó mértéke valóban 20 százalék (más nem terheli)?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.