Találati lista:
101. cikk / 204 Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az előleg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
102. cikk / 204 Kilépett ügyvéd osztalékelőlege
Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
103. cikk / 204 Korábban jóváhagyott osztalék elengedése
Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
104. cikk / 204 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalékelőleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
105. cikk / 204 Nyilatkozat az osztalékfizetésről
Kérdés: Ha a társaság osztalékfizetésről dönt, de a kifizetés csak két hónap múlva lesz, az ügyvezetőnek mikor kell nyilatkoznia a taggyűlés felé, a döntéskor vagy a kifizetéskor?
106. cikk / 204 Tőkeleszállítás veszteség miatt
Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
107. cikk / 204 Osztalékelőleg átalakulásnál
Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
108. cikk / 204 Osztalékfizetés a végelszámolás előtt
Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?
109. cikk / 204 Ki nem fizetett osztalék elévülése
Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
110. cikk / 204 Evaidőszak előtti követelés rendezése
Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az evaidőszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
