Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értékét az értékesítéskor az állományból ki kell vezetni, azt az eredménylevezetésben pénzmozgással nem járó tételként beállítani, ugyanakkor a tárgyi eszköz eladási árát a követelések között a tartalékkal szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címke:

Kártérítés érvényesítése

Kérdés: A kft. szállítási, raktározási tevékenységét egy külső szállítmányozási kft. végzi. A hó végi leltár alapján az esetleges leltáreltérés mint kártérítés kerül kiszámlázásra, áfamentesen. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...megoldást is, a kártérítés összegét a pénzügyi rendezéshez kapcsoltan kell egyéb bevételként elszámolni, így elsődleges bizonylata a pénzmozgás [a pénzbevétel]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...(tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. A hivatkozott előírás nem nevesíti, hogy csak belföldi törvényi előíráson alapulhat a pótbefizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...címén kapta, mint "osztalékot", amelyet azonnal ott is hagyott a jegyzett tőkében lévő tulajdonrészének emelése céljából. Mivel nincs pénzmozgás, a "kapott osztalékot" nem kell a tulajdonosnál könyvelni, csupán a tőkeemelés bejegyzéséről szóló cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Megszüntetett egyesülettől kapott összeg elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünk tagja volt a Tojástermelők Egyesületének. Az egyesület közgyűlése megszüntette az egyesületet, és úgy döntött, hogy az egyesület tőkéje a tagok által befizetett tagdíj és kockázati alap befizetése arányában visszaosztandó. A visszaosztott összeget hova kell könyvelni? Van-e szó ez esetben áfáról?
Részlet a válaszából: […] ...az eredmény javára kell elszámolni, az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján a rendkívüli bevételekkel szemben, a pénzmozgással egyidejűleg. (Az időbeli eltérés indokolja a rendkívüli bevételként való elszámolását.)Amennyiben az egyesület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...címén kapta, mint "osztalékot", amelyet azonnal ott is hagyott a jegyzett tőkében lévő tulajdonrészének emelése céljából. Mivel nincs pénzmozgás, a "kapott osztalékot" nem kell a tulajdonosnál könyvelni, csupán a tőkeemelés bejegyzéséről szóló cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Feltételekkel adott támogatás elszámolása

Kérdés: Az új típusú szövetkezetek részére az FVM támogatást nyújtott 2000 januárjában a működési költségek fedezetére és forgóeszközök finanszírozására. A támogatás végleges odaítélése 2001 januárjában az árbevétel nagyságához és az üzletrésztőkéhez kapcsolódik. Mi a helyes könyvelés, ha várhatóan a határidőig a szövetkezet az előírásoknak maradéktalanul nem tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatás feltételei nem teljesülnek, és a kapott összeget vissza kell fizetni, akkor a kapott összeg visszautalásakor könyvelendő a pénzmozgás: T 4743, 4799 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.
Kapcsolódó címkék:    

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...(T 441, 4512 – K 967, 9894, 9895).Ha a támogatást a jogszabály konkrét előírása alapján a tőketartalékba kell helyezni, akkor azt a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni (T 384 – K 412), függetlenül attól, hogy azt feltételekkel vagy azok nélkül adták. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:            

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...eltéréséből adódnak, az egyszeres könyvvitel zárt rendszerében nem valós tartalmuknak megfelelően szerepelnek. Ilyenek:a) A jellemzően pénzmozgáshoz nem kapcsolódó – fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó – követelések (elsősorban az áruszállításból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
22
23
24