510 cikk rendezése:
401. cikk / 510 Strand és uszoda pénztárgéphasználata
Kérdés: Kötelező-e a strand- és uszodaüzemeltetésnél a pénztárgép használata? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet rendelkezik a pénztárgép kötelező használatáról, amely hivatkozik a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott üzletkörökre. Ebben nincs a strandra, uszodára vonatkozó előírás. A strand- és uszodaszolgáltatásnál előre nyomott, sorszámmal ellátott, szigorú számadású nyilvántartásban szereplő jegy alkalmazható-e, vagy a nyugtaadási kötelezettségünknek csak pénztárgéppel lehet eleget tenni? Milyen jogszabály szabályozza ezt?
402. cikk / 510 Vásárlási utalványok elszámolása
Kérdés: Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégünk az üzleteinkben levásárolható vásárlási utalványokat állít ki szerződött partnerének, aki azt saját ügyfeleinek továbbadja. Az utalványokat így a partner ügyfelei fogják beváltani. A szerződés alapján a partner a vásárlási utalványok értékének meghatározott százalékát téríti meg. Az utalványok meghatározott ideig válthatók be, azokat azonban nem minden esetben váltják be. Mi az utalványok helyes elszámolásának módja? Mi után és mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség?
403. cikk / 510 Cégtelefon használata V.
Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől a cégestelefon-használat magáncélú részét – részletes híváslista alapján – megtéríttetjük dolgozóinkkal. Ez csak továbbszámlázással lehetséges, vagy elegendő, ha a pénztárba befizetik a magáncélú használat bruttó költségét?
404. cikk / 510 Osztalékadó-kedvezmény
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
405. cikk / 510 Házipénztár-pénzkészlet megállapítása több pénztár esetén
Kérdés: Abban az esetben, ha a cégnél több pénztár van (telephelyek, valutapénztár, pénztárgép), hogyan kell megállapítani az egyenlegeket? Valutapénztárnál az árfolyam-különbözet módosít-e, kell-e számolni vele?
406. cikk / 510 Társadalmi szervezet házipénztáradója
Kérdés: Házipénztáradót nem kell fizetni társadalmi szervezetnek. Mi a helyzet akkor, ha vállalkozási tevékenységet is folytat a társadalmi szervezet?
407. cikk / 510 Telephelyek házipénztárkészletének megállapítása
Kérdés: Cégünk multinacionális cégcsoport. Egyik vállalata az ország 18 városában épített és tart fent egészségügyi intézményeket járóbetegek ellátására. Éves árbevétele több milliárd forint. Mindegyik városban házipénztár van, mindegyikben havi szinten 100 000-300 000 Ft közötti forgalom van (nővérek munkába járása, kiküldetések, minimális karbantartási költségek, postaköltségek stb. kifizetésére). Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a pénztárak napi szintű zárása, a bizonylatok feldolgozása? Másik vállalatunk orvostechnológiai termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, szintén többmilliárdos forgalmat lebonyolító cég. Az ország különböző részein élő üzletkötőket (kb. 40 fő) vállalatunk céges bankkártyával látott el, hogy a havonta felmerülő készpénzes költségeiket rendezni tudják. Az általuk a bankszámláról felvett összeggel a hónap végén számolnak el. Az ő esetükben hogyan értelmezhető az új rendelet?
408. cikk / 510 Házipénztár miatti osztalékadó-kedvezmény (eva)
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás bt. az áttérésnél nem vehette igénybe a 20%-os kedvezményt a házipénztárban felgyülemlett összegre. Most igénybe veheti-e a 10%-os kedvezményt?
409. cikk / 510 Házipénztáradó
Kérdés: Kft.-nek kell-e házipénztáradót fizetnie?
410. cikk / 510 Értékesítés "csomagban" (áfa)
Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó cég árucsomagot állít össze, amelyben van 5 százalékos és 20 százalékos áfatartalmú termék, valamint adójegyes dohánytermék is. Hány százalék áfával kell értékesíteni a "csomagot", és mi lesz az adójegyes termékkel?
