523 talált cikk a pénztár kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?

Kérdés: Cégünk nyomtatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket magánszemélyektől is vissza szeretnénk vásárolni. Ez esetben elegendő-e 1 db kiadási pénztárbizonylatot kiállítani a visszavásárlási értékről? A kiadási pénztárbizonylathoz mellékletet készítenénk, amely tartalmazná, hogy milyen patronból hány darabot, milyen áron vásároltunk vissza. A visszavásárlási ár bruttó ár, az áfát nem lehet visszaigényelni, de az újratöltés után az áfát befizetjük. Helyes-e az elgondolásunk? Figyelnünk kell-e az egy magánszemélynek egyazon adóévben kifizetett összeget, hogy az eléri-e az 50 ezer forintot?

Kérdés: Kötelező-e a strand- és uszodaüzemeltetésnél a pénztárgép használata? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet rendelkezik a pénztárgép kötelező használatáról, amely hivatkozik a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott üzletkörökre. Ebben nincs a strandra, uszodára vonatkozó előírás. A strand- és uszodaszolgáltatásnál előre nyomott, sorszámmal ellátott, szigorú számadású nyilvántartásban szereplő jegy alkalmazható-e, vagy a nyugtaadási kötelezettségünknek csak pénztárgéppel lehet eleget tenni? Milyen jogszabály szabályozza ezt?

Kérdés: Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégünk az üzleteinkben levásárolható vásárlási utalványokat állít ki szerződött partnerének, aki azt saját ügyfeleinek továbbadja. Az utalványokat így a partner ügyfelei fogják beváltani. A szerződés alapján a partner a vásárlási utalványok értékének meghatározott százalékát téríti meg. Az utalványok meghatározott ideig válthatók be, azokat azonban nem minden esetben váltják be. Mi az utalványok helyes elszámolásának módja? Mi után és mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől a cégestelefon-használat magáncélú részét – részletes híváslista alapján – megtéríttetjük dolgozóinkkal. Ez csak továbbszámlázással lehetséges, vagy elegendő, ha a pénztárba befizetik a magáncélú használat bruttó költségét?

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?

Kérdés: Abban az esetben, ha a cégnél több pénztár van (telephelyek, valutapénztár, pénztárgép), hogyan kell megállapítani az egyenlegeket? Valutapénztárnál az árfolyam-különbözet módosít-e, kell-e számolni vele?

Kérdés: Házipénztáradót nem kell fizetni társadalmi szervezetnek. Mi a helyzet akkor, ha vállalkozási tevékenységet is folytat a társadalmi szervezet?

Kérdés: Cégünk multinacionális cégcsoport. Egyik vállalata az ország 18 városában épített és tart fent egészségügyi intézményeket járóbetegek ellátására. Éves árbevétele több milliárd forint. Mindegyik városban házipénztár van, mindegyikben havi szinten 100 000-300 000 Ft közötti forgalom van (nővérek munkába járása, kiküldetések, minimális karbantartási költségek, postaköltségek stb. kifizetésére). Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a pénztárak napi szintű zárása, a bizonylatok feldolgozása? Másik vállalatunk orvostechnológiai termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, szintén többmilliárdos forgalmat lebonyolító cég. Az ország különböző részein élő üzletkötőket (kb. 40 fő) vállalatunk céges bankkártyával látott el, hogy a havonta felmerülő készpénzes költségeiket rendezni tudják. Az általuk a bankszámláról felvett összeggel a hónap végén számolnak el. Az ő esetükben hogyan értelmezhető az új rendelet?