Találati lista:
81. cikk / 101 Étkezési utalványok elszámolása
Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
82. cikk / 101 Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek
Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
83. cikk / 101 Strand és uszoda pénztárgéphasználata
Kérdés: Kötelező-e a strand- és uszodaüzemeltetésnél a pénztárgép használata? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet rendelkezik a pénztárgép kötelező használatáról, amely hivatkozik a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott üzletkörökre. Ebben nincs a strandra, uszodára vonatkozó előírás. A strand- és uszodaszolgáltatásnál előre nyomott, sorszámmal ellátott, szigorú számadású nyilvántartásban szereplő jegy alkalmazható-e, vagy a nyugtaadási kötelezettségünknek csak pénztárgéppel lehet eleget tenni? Milyen jogszabály szabályozza ezt?
84. cikk / 101 Vásárlási utalványok elszámolása
Kérdés: Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégünk az üzleteinkben levásárolható vásárlási utalványokat állít ki szerződött partnerének, aki azt saját ügyfeleinek továbbadja. Az utalványokat így a partner ügyfelei fogják beváltani. A szerződés alapján a partner a vásárlási utalványok értékének meghatározott százalékát téríti meg. Az utalványok meghatározott ideig válthatók be, azokat azonban nem minden esetben váltják be. Mi az utalványok helyes elszámolásának módja? Mi után és mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség?
85. cikk / 101 Házipénztár-pénzkészlet megállapítása több pénztár esetén
Kérdés: Abban az esetben, ha a cégnél több pénztár van (telephelyek, valutapénztár, pénztárgép), hogyan kell megállapítani az egyenlegeket? Valutapénztárnál az árfolyam-különbözet módosít-e, kell-e számolni vele?
86. cikk / 101 Értékesítés "csomagban" (áfa)
Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó cég árucsomagot állít össze, amelyben van 5 százalékos és 20 százalékos áfatartalmú termék, valamint adójegyes dohánytermék is. Hány százalék áfával kell értékesíteni a "csomagot", és mi lesz az adójegyes termékkel?
87. cikk / 101 Pénzkezelési szabályzat kis cégeknél
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek", bt.-k, kft.-k, szövetkezetek pénzkezelésével van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Ezeknél a cégek vezetői kezelik a pénzt. A cégvezető tölti ki a bevételi pénztárbizonylatot, a pénztári jelentést. Lehetséges ez? Hogyan kell ezt a pénzkezelési szabályzatban előírni, hogy ne sértsenek jogszabályt?
88. cikk / 101 Exportértékesítés
Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
89. cikk / 101 Pénztárgép használata régiségkereskedőnél
Kérdés: A kft. régiségkereskedéssel foglalkozik. Minden eladásról számlát állít ki a vevőnek. A pénztárgépbe a számla összege kerül, mivel a kft. a különbözet szerinti adózást választotta. (Külön analitikus nyilvántartást vezet a megvásárolt és az eladott árukról.) Kötelező-e ez esetben a pénztárgép használata? A napi bevétel igazolására nem elegendőek a kiállított számlák?
90. cikk / 101 Készpénzes számla nyilvántartása
Kérdés: Olyan vállalkozásnál, ahol az értékesítés nagy része vállalkozásoknak, kisebb része magánszemélyeknek történik, és erről kézzel készpénzes számlát állítanak ki, minden egyes vevő nevét, adószámát vagy címét kötelező a könyvelésben is rögzíteni a vevők között? És mi a helyzet akkor, ha csak magánszemély részére történik az értékesítés készpénz ellenében?
