Közművesítés után a terület értékesítése

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég megbízást adott az építőipari társaságnak a közművesítési feladatok elvégzésére. A terület közművesítése után a megrendelő a közművesítést nem veszi át, mert annak ellenértékét nem tudja kifizetni. A hosszú és költséges pereskedés elkerülése érdekében el lehet-e járni az alábbiak szerint? A kivitelező a szerződést felbontja, majd az elkészült közművesítést késztermékként vagy áruként készletre veszi, megállapítja az egy-egy telekre jutó közműráfordítás összegét és árát, megpróbálja közvetlenül értékesíteni a telektulajdonosoknak. A ráfordításoknál az áfa levonásra került, az értékesítések esetén pedig az áfa megfizetésre kerül. Ha a közművesítést csak bekerülési érték alatt tudja a kivitelező értékesíteni, adható-e utólagos árengedmény? Az árukészlet leértékelhető-e a keresleti ár szintjére?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az tele vanellentmondással?Nem derül ki a kérdésből, hogy az építőipari társaság milyenközművesítési feladatokat végzett. Ez azért lényeges, mert a kivitelező csak azáltala végzett munkákat (szolgáltatásnyújtást) értékesítheti, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a kincstárivagyon részét képező ingatlan a telek, a földterület. A kincstári vagyon részétképező telekre, földterületre épített épületet nem lehet idegen ingatlanonvégzett beruházásként kimutatni. Az épület – rendeltetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
Részlet a válaszából: […] A válasz kiindulópontját a 2003/22. Adózási kérdés határozzameg. Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése 9. pontjának g) alpontjaalapján a kereskedelmi képviselet az áfa vonatkozásában telephelynek minősül.Ugyanakkor a kereskedelmi képviselet az 1997. évi CXXXII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzbeli támogatás, ingyenesen átadott áru

Kérdés: A szakmai szervezet közgyűlésének megrendezéséhez kapunk egyrészről pénzbeli támogatást, adományt (a részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözet ellentételezésére), másrészt cégektől ingyenesen bizonyos árukat. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözetellentételezésére kapott támogatást, adományt (bár ez az adott esetben nemnevezhető adománynak) az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján azegyéb bevételek között kell elszámolni, jellemzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Engedménnyel történő értékesítés

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a szétválással létrejötttársaságok az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja szerint gazdaságilagnem független feleknek, illetve az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatbanálló feleknek minősülnek-e vagy sem. Tisztázandó az is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Munkahelyi étkeztetés saját konyhán

Kérdés: Konyhát is üzemeltető vendéglátó-ipari kft. alkalmazottai számára természetbeni juttatásként biztosítja a munkahelyi étkezést. Az egy dolgozó által elfogyasztott étel értékét úgy határozzák meg, hogy kiszámítják az egy adag elkészítéséhez felhasznált különböző nyersanyagok értékét, és ezt számolják el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Helyes az így kiszámított önköltségi ár? Mi lesz az áfafizetés alapja, ha a kiszámított önköltségi ár a külsősök által fizetendő menüár 40-50%-a vagy 60-70%-a?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a saját konyhán történőétkeztetés költségeinek meghatározásánál nem elegendő csak az elkészítéshezfelhasznált különböző nyersanyagok értékét számításba venni, kalkulálni kell asaját konyha üzemeltetésének (tárgyi eszközei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címke:

Tehéntartás szaporulatának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Részlet a válaszából: […] A tehéntartás szaporulata a borjú, amelyet elszámolásiegységáron számított értéken indokolt a születésekor készletre venni (T 241 – K581). Az elszámolási egységárat az aktuális eladási árból visszaszámítottközvetlen önköltség alapján célszerű kialakítani. A borjú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanértékesítés piaci érték alatt

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő ügylet révén a magánszemély jövedelmetszerez, ha a vételár a szokásos piaci értéknél kisebb. A piaci értékmeghatározásakor az összes körülményt figyelembe kell venni, de ha azértékhelyesbítés összegét helyesen állapította meg a cég, és ennél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címke:

Ajándék nem magánszemélynek

Kérdés: A társaság a forgalom növelése érdekében akciót hirdet, amely szerint a 10 legtöbbet vásárló meghatározott ajándékot kap. A vevők között egyéni vállalkozó és nagykereskedelemmel foglalkozó cég is van. Ha csak viszonteladók között hirdetik meg az akciót, akkor minősülhet-e az ajándék üzletpolitikai célból nyújtott terméknek, és minősülhet-e természetbeni juttatásnak? Milyen tb-, szja-, eho- és áfafizetési kötelezettség merül fel, és az áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A nem magánszemélynek ellenérték nélkül adott ajándék nemminősül üzletpolitikai célból nyújtott ajándéknak, és nem minősül természetbenijuttatásnak. ATao-tv. szerint ugyanis a vállalkozási tevékenység érdekébenfelmerült költségnek az üzletpolitikai (reklám) célból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Könyvelés a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] A kincstári vagyonnal való gazdálkodásról az 58/2005. (IV.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A vagyonkezelői jog – általában – a vagyonkezelési szerződésmegkötésével keletkezik. Az ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelőijog az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címke:
1
79
80
81
96