732 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: A kft. 4 M Ft üzletrésszel rendelkezik egy zrt.-ben. A zrt. jegyzett tőkéje 20 M Ft, a lekötött tartalék 2 M Ft, az eredménytartaléka 40 M Ft, így a saját tőke értéke 62 M Ft. A kft. el szeretné adni üzletrészét, azonban nincs rá kereslet. A zrt. hajlandó lenne azt 2 M Ft vételáron megvásárolni. Ezen az áron eladhatom-e a részesedést? Ennek milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan kell könyvelni az eladási folyamatot?

Kérdés: A Számviteli Levelek 2003. évi 71. számában az 1479. kérdésre adott válaszukban a közhasznú, a közhasznúnak nem minősülő cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tevékenységek bevétele arányában kell megosztani az előbb említett három tevékenység között. Ez logikus. Gondot az okoz, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény az előbbi felosztást csak a közhasznú és az egyéb vállalkozási tevékenységre írja elő. A vonatkozó kormányrendelet is csak közhasznú és vállalkozási bevételekről és költségekről szól. Úgy tűnik, hogy a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok nem tartoznak a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet hatálya alá, tehát az Szt. szerint kell a beszámolójukat elkészíteni? Nem találtam előírást arra vonatkozóan, hogy az alaptevékenység (ezen belül a közhasznú és az egyéb cél szerinti tevékenység) és a vállalkozási tevékenység eredményét milyen formalizált módon kell bemutatni? A közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény előírja ugyan az elkülönítést, de úgy tűnik, hogy ez a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra nem vonatkozik.

Kérdés: A kft. tulajdonosai véglegesen akarják átadni a pénzeszközöket. Szándékuk szerint a saját tőkét akarják feltölteni, hogy az ne legyen negatív, de ettől függetlenül a cégnek is szüksége van a pénzre. Ezek a pénzeszközök a lekötött tartalékba tehetők?

Kérdés: A társaság a törzstőkét tőkekivonással kívánja leszállítani. A tőkeleszállításról szóló határozatot alátámasztó mérlegben a saját tőke/jegyzett tőke arány megfelel a törvényi előírásoknak, azonban a tőketartalék pozitív, az eredménytartalék negatív. Szükséges-e a tőkekivonás előtt a veszteség miatti negatív eredménytartalék rendezése az előbbiek figyelembevétele mellett? Amennyiben nem, akkor a negatív eredménytartalék arányos részét is ki kell vezetni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget csökkentő tételként?

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg az evás ügyvédi iroda?

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?

Kérdés: Az átalakulás során a kiválással létrejött társaságnak az átalakulás napjával vagy az átalakulást követő nappal kell a könyvviteli nyilvántartásait megnyitni? A könyvvizsgáló szerint a kiválás napjával.

Kérdés: A bt. taggyűlése döntött a megszűnésről, mert az alakuláskori tevékenységét nem tudta folytatni, más tevékenységet pedig gazdaságosan nem sikerült megoldania. A felhalmozott vagyonát fel­élte, a saját tőke összege negatív. Kötelezettsége csak a tagokkal szemben van, a nyereséges gazdálkodás évében jóváhagyott és ki nem fizetett osztalék összege. A tagok az osztalék összegéről azért nem mondanak le, mert az után a bt.-nek illetékfizetési kötelezettsége lenne, amit már nem tudnának megfizetni. Ebben az esetben meg lehet-e szüntetni a bt.-t végelszámolással, vagy csak felszámolással?