725 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?

Kérdés: Az átalakulás során a kiválással létrejött társaságnak az átalakulás napjával vagy az átalakulást követő nappal kell a könyvviteli nyilvántartásait megnyitni? A könyvvizsgáló szerint a kiválás napjával.

Kérdés: A bt. taggyűlése döntött a megszűnésről, mert az alakuláskori tevékenységét nem tudta folytatni, más tevékenységet pedig gazdaságosan nem sikerült megoldania. A felhalmozott vagyonát fel­élte, a saját tőke összege negatív. Kötelezettsége csak a tagokkal szemben van, a nyereséges gazdálkodás évében jóváhagyott és ki nem fizetett osztalék összege. A tagok az osztalék összegéről azért nem mondanak le, mert az után a bt.-nek illetékfizetési kötelezettsége lenne, amit már nem tudnának megfizetni. Ebben az esetben meg lehet-e szüntetni a bt.-t végelszámolással, vagy csak felszámolással?

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)

Kérdés: A társaság forintban vezetett könyveiben a veszteség pótlására teljesített befizetést – taggyűlési határozatban rögzített euróösszegben – a banki nap árfolyamán mutatja ki. Amikor áttért forintról euróban történő könyvvezetésre, akkor az új devizában készített nyitó mérlegben a lekötött eredménytartalék során a pótbefizetésnek az átutalt, a visszafizetendő euróösszegnek kell-e szerepelnie, vagy az áttérés napján érvényes árfolyammal átszámított összegnek? Az így kimutatott kötelezettség kevesebb, mint az eredetileg átutalt euróösszeg. Melyik összeg szerepeljen az áttérés utáni nyitó mérlegben?

Kérdés: A kft. egyszemélyes tulajdonosa véglegesen lemond (alapítói döntés meghozatalával) a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegéről. A kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően hová könyvelje? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?

Kérdés: 2010 márciusában átvettük egy cég könyvelését. Elszámolási viták miatt az előző könyvelő a 2009. évi főkönyvi kivonatot nem bocsátotta a rendelkezésünkre. A 2010. évet rendesen könyveltük, de a nyitó tételek hiányában nem tudunk valós mérleget adni. Mit tehetünk? Nincs meg a számvitel folyamatossága. Megteheti ezt az előző könyvelő? Mennyire terjed ki a felelősségünk?

Kérdés: A kft. az utóbbi három évben evás volt. 2010-ben már visszatért a Tao-tv. hatálya alá. A saját tőke mínusz 5 millió Ft. A jegyzett tőke 3 millió Ft. Mielőtt evás lett, kisebb volt a saját tőke. Az előző könyvelő pótbefizetést írt elő 2009-ben, amikor még evás volt, a 36/414. könyvelési tétellel. Ebből csak pár ezer forintot fizettek be. A társasági szerződés szerint a tagok nem kötelezhetők pótbefizetésre. Mit lehet most tenni, mielőtt zárnánk a 2010. évet? Könyveljük vissza a pótbefizetést, azt is a középső oszlopban?