725 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: A kft.-nek három tulajdonosa van, 6-8-8 M Ft törzstőkével. A 8-8 M Ft a férj és a feleség tulajdona, a 6 M Ft független magánszemélyé. A feleség eladja üzletrészét a férjnek 8 M Ft-ért. A kft.-nek van ingatlana. Van-e valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége valakinek az ügyletben, illetve be kell-e jelenteni a NAV-nak az adásvételt? Mi a helyzet akkor, ha 1 M Ft-ért történik az eladás? A feleség üzletrészének a bekerülési értéke 8 M Ft.

Kérdés: 2011. évben a kft. veszteséges lett. A 2011. évi beszámoló szerinti eredmény kimutatása előtt elhatárolható-e a veszteség? És hogyan kell könyvelni? A kft.-nek van az előző évekről szabad eredménytartaléka. Csökkenthető-e a veszteség a tárgy­éven belül az eredménytartalék terhére? Mérhetetlenül fontos lenne a nullás mérlegeredmény.

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?

Kérdés: A kft. 4 M Ft üzletrésszel rendelkezik egy zrt.-ben. A zrt. jegyzett tőkéje 20 M Ft, a lekötött tartalék 2 M Ft, az eredménytartaléka 40 M Ft, így a saját tőke értéke 62 M Ft. A kft. el szeretné adni üzletrészét, azonban nincs rá kereslet. A zrt. hajlandó lenne azt 2 M Ft vételáron megvásárolni. Ezen az áron eladhatom-e a részesedést? Ennek milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan kell könyvelni az eladási folyamatot?

Kérdés: A Számviteli Levelek 2003. évi 71. számában az 1479. kérdésre adott válaszukban a közhasznú, a közhasznúnak nem minősülő cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tevékenységek bevétele arányában kell megosztani az előbb említett három tevékenység között. Ez logikus. Gondot az okoz, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény az előbbi felosztást csak a közhasznú és az egyéb vállalkozási tevékenységre írja elő. A vonatkozó kormányrendelet is csak közhasznú és vállalkozási bevételekről és költségekről szól. Úgy tűnik, hogy a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok nem tartoznak a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet hatálya alá, tehát az Szt. szerint kell a beszámolójukat elkészíteni? Nem találtam előírást arra vonatkozóan, hogy az alaptevékenység (ezen belül a közhasznú és az egyéb cél szerinti tevékenység) és a vállalkozási tevékenység eredményét milyen formalizált módon kell bemutatni? A közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény előírja ugyan az elkülönítést, de úgy tűnik, hogy ez a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra nem vonatkozik.

Kérdés: A kft. tulajdonosai véglegesen akarják átadni a pénzeszközöket. Szándékuk szerint a saját tőkét akarják feltölteni, hogy az ne legyen negatív, de ettől függetlenül a cégnek is szüksége van a pénzre. Ezek a pénzeszközök a lekötött tartalékba tehetők?

Kérdés: A társaság a törzstőkét tőkekivonással kívánja leszállítani. A tőkeleszállításról szóló határozatot alátámasztó mérlegben a saját tőke/jegyzett tőke arány megfelel a törvényi előírásoknak, azonban a tőketartalék pozitív, az eredménytartalék negatív. Szükséges-e a tőkekivonás előtt a veszteség miatti negatív eredménytartalék rendezése az előbbiek figyelembevétele mellett? Amennyiben nem, akkor a negatív eredménytartalék arányos részét is ki kell vezetni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget csökkentő tételként?

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg az evás ügyvédi iroda?