9 talált cikk a szállító jármű kifejezésre

Kérdés: A sertésvágóhíd az élősertés-beszerzések esetén kifizeti a termelőtől a vágóhídig felmerült szállítási költséget, aminek több formája létezik. Az egyik eset, amikor a termelő rendelkezik az élő állat szállításához szükséges speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a termelő által kiállított számla tartalmazza az élő sertés beszerzési árát és a fizetendő fuvarköltséget. A másik eset, amikor az értékesítő nem rendelkezik az élő sertés szállításához a megfelelő speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a vágóhíd rendeli meg a fuvareszközt, és kifizeti a fuvarozó által számlázott fuvarköltséget. Előfordul, hogy egy számla több fuvart tartalmaz rendszámonként. A sertésszállítást ENAR szállítólevél kíséri, amely tartalmazza az előírt részletezettséget. A rendszám alapján az egyes élősertés-szállítmányokhoz a kapcsolódó fuvarköltség egyértelműen hozzárendelhető. Anyagköltségnek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából a fuvarköltség az alábbi esetekben?
– A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
– Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
– Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?

Kérdés: Egy belföldi fuvarozócég a kamionjaira nem vehet igénybe de minimis támogatást, de csoportmentességit igen.
1. Jól gondolom, hogy az új kamionjainak a beszerzési értéke (közvetlen támogatást nem kapott rá) így az adózás előtti eredmény összegéig csökkenthető? Vagyis 300 millió forint adózás előtti eredmény és 200 millió forintos új kamion beszerzése esetén az adóalapja 100 millió forint lesz.
2. A pótkocsibeszerzésre használható a de minimis támogatás, vagy erre is csak a csoportmentességi alapján vehető igénybe? A csoportmentességinek mi a maximálisan igénybe vehető értéke?
3. Amennyiben raktárt (közvetlenül a vállalkozást szolgálja) épít, azt milyen címen veheti igénybe?
4. Irodahelyiség célú beruházásra – fuvarszervezők dolgoznak itt – is igénybe vehető?

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfaalany egyéni vállalkozó nyílt végű lízinggel szerez be tehergépkocsikat. Hogyan számolható el, és mi az alapja az értékcsökkenésnek? Igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt, és milyen összegben?

Kérdés: Közúti áruszállítás főtevékenységű egyéni vállalkozóval gépbérleti szerződést kötöttek, amelynek tartalma teherszállító jármű bérbeadása vezetővel, a jármű üzemanyagát a vállalkozó biztosítja, a járművet a vállalkozó vezeti, nincs alkalmazottja, nincs más tevékenysége, a bérleti díj a menetlevelek szerinti óradíjjal számlázandó. A fent említett tevékenység építési hatóságiengedély-köteles tevékenység, az építési területen belüli anyagmozgatás történik. Bérbeadásnak minősülhet-e ez a tevékenység?

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre: Közúti áruszállítás. 2013-ban tartályautót vásároltunk veszélyes anyag szállítására 19 500 E Ft értékben, valamint egy 17 személy szállítására alkalmas autóbuszt (7615 E Ft) személyszállításra. A társasági­adó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet-e venni mindkét tárgyi eszközre a kkv-t megillető kedvezményt de minimis támogatásként? 2008-ban és 2009-ben már igénybe vettük ezt az adóalap-kedvezményt tehergépkocsi vásárlására. Akkor jogosan tettük?

Kérdés: a) Nemzetközi és belföldi árufuvarozással foglalkozó társaság a 2012-2013. években vásárolt és üzembe helyezett új kamionja után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában? b) Elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozás a 2012-2013. évben vásárolt és üzembe helyezett új mezőgazdasági erő- és munkagépe után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában?
a) kérdés

Kérdés: Egyik fuvarozónk nem bontja meg a számláját mostantól belföldi és külföldi útszakaszra az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdésére és 102. §-ára való hivatkozással. Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése viszont előírja: az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási költség. Mi a helyes eljárás mind az Áfa-tv., mind az Szt. tekintetében?

Kérdés: Nagykereskedelmi cég import- és belföldi termékeket értékesít raktárából. Vevői többségével olyan szerződése van, amely szerint a vevő telephelyére szállítja az árut, az átvétel-átadás ott történik meg. Vajon az e szállítási tevékenységhez vásárolt tehergépkocsit az Szt. 26. §-ának (4) vagy (5) bekezdése szerinti műszaki, illetve egyéb járművek között kell nyilvántartásba venni?

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?