Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt kölcsönös megállapodás jogszabályellenesgyakorlatot vezetett be, mind a három társaság több jogszabály tételeselőírását sérti meg. Kezdjük a Ptk.-val, a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó előírásaival!A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.

Külföldön vezetett bankszámláról forintszámlák kiegyenlítése

Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz a kérdésben szereplő tételek sajátos sorrendberendezéséből következik. Az osztrák bank valójában forintért megveszi adevizát, az eurót a magyar kft.-től (a kft. devizát ad el forintért), méghozzáannyi forintért, amennyit a magyar szállítói tartozások rendezésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes. Az alkalmazott módszernem egyeztethető össze az Szt. tételes előírásaival, és ezen túlmenőenvisszaélések forrása is lehet.A gazdálkodó szervezetek egymás közötti gazdaságikapcsolatát jellemzően írásban megkötött szerződések...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Röviden a válasz, hogy a könyvelésben nincs érdemi változás,ha a 2004. május 1-jétől hatályos Áfa-tv.-beli előírásokat vesszük figyelembe. A víziközmű-társulatnak a küldöttgyűlés által jóváhagyott(és ezen jóváhagyás alapján kivetett, előírt) érdekeltségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címke:

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő beszerzés az Áfa-tv. 7/A §-ának (1)bekezdése szerint a Közösségen belülről történő beszerzésnek minősül. Ezentermékbeszerzésnél – az Áfa-tv. 14/B §-ának (1) bekezdése alapján – ateljesítés helye a termék feladásának vagy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. január 11.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing esetén nemteljesül az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megfogalmazottkövetelmény, azaz nem beszélhetünk termékértékesítésről. Ha nem termékértékesítés,akkor a tartós bérlet, a nyílt végű pénzügyi lízing...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. január 11.

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy a számviteli elszámolás szempontjából nincs eltérés amiatt, mert a pénzügyi lízing nyílt végű vagy zárt végű.Zárt végű pénzügyi lízingnek hívják a pénzügyi lízinget akkor, ha az az Áfa-tv. 6. §-a (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Operatív lízing és kisvállalkozói kedvezmény

Kérdés: Kizárja-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételét, ha az egyéni vállalkozó operatív lízinggel oldotta meg új eszközeinek finanszírozását?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt akkor érvényesítheti, ha az általa beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése nála történik meg, ha az eszközt a könyveiben ő mutatja ki. Az operatív (üzleti) lízing esetén a lízing időtartama alatt a lízingbeadó mutatja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Megkifogásolt teljesítésre fizetett összeg elszámolása

Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz az 1421. kérdésre adott válaszból következik. További érvekkel lehet alátámasztani azt, hogy a bérbeadó törvényellenesen jár el.Az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése alapján: követelések azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:  

Számla kiegyenlítése készpénzzel

Kérdés: A számla ellenértékét a vevő készpénzben kívánja kiegyenlíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. pénztárbizonylattal nem rendelkezik. Elegendő-e ilyen esetben, ha a számlán a pénzt átvevő dátum megjelölésével és aláírással a "fizetve" szót feltünteti?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem elegendő! Függetlenül attól, hogy a bt. egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezet-e, a pénz átadás-átvételét szigorú elszámolási kötelezettség alá vont bizonylattal kell dokumentálnia. Az átutalással kiegyenlítendő számla az áruszállítás, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
7
8
9