Devizahitel-keret terhére történő elszámolások

Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerintidevizaárfolyamok közül a cég szabadon választhat. Így választható az MNB általközzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő forintra átszámítás is.Természetesen a választott devizaárfolyam használatát a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Több számlatartozás kiegyenlítése

Kérdés: Egy vállalkozás külföldre dolgozik, de a vevő több éve rendszertelenül egyenlíti ki tartozását. Amikor fizet, a valamikori első tartozását, vagy azt a számlát kell kiegyenlítettnek tekinteni, amit ő esetleg megjelöl?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások alapján a követeléseket is egyedilegkell értékelni, és így egyedileg kell kimutatni, a mérleget alátámasztóleltárban tételesen kell szerepeltetni. Ebből következően a követelésnek a vevőáltali kiegyenlítésekor fontos, hogy a vevő az eladóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A válasz lehet az is, hogy beletartozik, meg az is, hogy nemtartozik bele, valójában attól függ, hogy a szóban forgó beruházási szállítószámlája mikor kerül kiegyenlítésre, illetve milyen beruházási eszközökhözkapcsolódik az. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Hulladékfelvásárlás, fordított adózás

Kérdés: Társaságunk hulladékfelvásárlással és -értékesítéssel foglalkozik. Hulladékot a lakosságtól és vállalkozásoktól is vásárol. A vállalkozások számlát állítanak ki, a lakosságtól történő felvásárlásnál a vételi jegyet mi állítjuk ki. A fizetendő áfa alapját hogyan kell megállapítani? Az áthárított adó továbbra is levonható? Hogyan szerepeljen az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 40. §-ának (12) bekezdése alapján az Áfa-tv. 10.számú mellékletében felsorolt hulladékok értékesítése esetén az áfát ahulladékot saját nevében beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyfizeti.A hivatkozott előírás alapján a hulladékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első elolvasása alapján valóban felmerül a kérdés,hogy a devizaárfolyam-változás eredményre gyakorolt, forintban kimutatotthatásának forintban mi a fedezete?Kérdés lehet az is, hogy az árfolyamváltozásnak azeredményre gyakorolt hatása tartósan jelentkezik-e, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt kölcsönös megállapodás jogszabályellenesgyakorlatot vezetett be, mind a három társaság több jogszabály tételeselőírását sérti meg. Kezdjük a Ptk.-val, a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó előírásaival!A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Külföldön vezetett bankszámláról forintszámlák kiegyenlítése

Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz a kérdésben szereplő tételek sajátos sorrendberendezéséből következik. Az osztrák bank valójában forintért megveszi adevizát, az eurót a magyar kft.-től (a kft. devizát ad el forintért), méghozzáannyi forintért, amennyit a magyar szállítói tartozások rendezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes. Az alkalmazott módszernem egyeztethető össze az Szt. tételes előírásaival, és ezen túlmenőenvisszaélések forrása is lehet.A gazdálkodó szervezetek egymás közötti gazdaságikapcsolatát jellemzően írásban megkötött szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz, hogy a könyvelésben nincs érdemi változás,ha a 2004. május 1-jétől hatályos Áfa-tv.-beli előírásokat vesszük figyelembe. A víziközmű-társulatnak a küldöttgyűlés által jóváhagyott(és ezen jóváhagyás alapján kivetett, előírt) érdekeltségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beszerzés az Áfa-tv. 7/A §-ának (1)bekezdése szerint a Közösségen belülről történő beszerzésnek minősül. Ezentermékbeszerzésnél – az Áfa-tv. 14/B §-ának (1) bekezdése alapján – ateljesítés helye a termék feladásának vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
6
7
8
9