Külföldi szállító által elengedett kötelezettség

Kérdés: Belföldi társaság külföldi beszállítójától évekkel ezelőtt befogadott jelentős összegű árut és szolgáltatást tartalmazó számlát, mivel a teljesítés megtörtént. A számla kiegyenlítésére viszont nem került sor a projekthez kapcsolódó minőségi kifogások, illetve garanciális kérdések miatt. Most a külföldi szállító mint eredeti jogosult lemond számlaköveteléséről, elengedi a belföldi társaság kötelezettségét. Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető a társasági adó alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján azadózás előtti eredményt csökkenti az eredeti jogosult által elengedettkötelezettség miatt az adóévben elszámolt összeg, figyelemmel a (8) bekezdésbenfoglaltakra. A (8) bekezdés a) pontja szerint az adózó akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Euróban kimutatott követelés jóváírása forintban

Kérdés: Külföldi vevőnknek euróban állítjuk ki a számlát, amelyen az eurós bankszámlaszámunkat tüntetjük fel. Cégünk az MNB devizaárfolyamát használja. Az értékesítés könyvelése a teljesítés napjával MNB-árfolyamon megtörtént. A vevő kifizeti tartozását, az azonban nem az eurós, hanem a forintos bankszámlára érkezik meg. A bankkivonaton a megjegyzés rovatban szerepel az érkezett euró összege, a bank által használt árfolyam és jóváírt forintösszeg. Milyen árfolyamon kell könyvelni a vevőszámla kiegyenlítését?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy érthetetlen, milyenalapon váltja át forintra az eurót a bank. Ha a külföldi vevő euróban fizetett,azt a társaság eurós bankszámláján euróban kell jóváírni. Valószínű, hogy abank külön megbízás alapján írja jóvá az euróban történt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Beruházási szállítók kiegyenlítése támogatásból

Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.
Részlet az állásfoglalásából: […] Nyilvánvaló, hogy bizonylat nélkül a szállítói számlákkifizetését nem lehet könyvelni. Még azt a részét sem, ami saját erőnekminősül, ha annak összegét a társaság közvetlenül nem a beruházási szállítónakfizeti. (Ez esetben a támogatóhoz átutalt összeget a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címke:

Bankkártyával történő fizetés elszámolása

Kérdés: Készpénzes számlák bankkártyával történő kifizetését hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a választ mind a bankkártyát használó (abankkártyával fizető), mind a bankkártyát elfogadó (a bolt) oldalárólmegfogalmazzuk a következőkben:A gazdálkodó (a társaság) nevére szóló bankkártya(hitelkártya) használataA készpénzkímélés egyik követendő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti díj késedelmes számlázása

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?
Részlet az állásfoglalásából: […] A devizaalapon meghatározott bérleti díj számlázásához abérleti szerződésben rögzíteni kell a bérleti díj devizában (például euróban)meghatározott összegét, továbbá azt, hogy a számlázáskor a devizábanmeghatározott bérleti díjat milyen árfolyammal számítják át...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Devizahitel-keret terhére történő elszámolások

Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerintidevizaárfolyamok közül a cég szabadon választhat. Így választható az MNB általközzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő forintra átszámítás is.Természetesen a választott devizaárfolyam használatát a számviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Több számlatartozás kiegyenlítése

Kérdés: Egy vállalkozás külföldre dolgozik, de a vevő több éve rendszertelenül egyenlíti ki tartozását. Amikor fizet, a valamikori első tartozását, vagy azt a számlát kell kiegyenlítettnek tekinteni, amit ő esetleg megjelöl?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli előírások alapján a követeléseket is egyedilegkell értékelni, és így egyedileg kell kimutatni, a mérleget alátámasztóleltárban tételesen kell szerepeltetni. Ebből következően a követelésnek a vevőáltali kiegyenlítésekor fontos, hogy a vevő az eladóval...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz lehet az is, hogy beletartozik, meg az is, hogy nemtartozik bele, valójában attól függ, hogy a szóban forgó beruházási szállítószámlája mikor kerül kiegyenlítésre, illetve milyen beruházási eszközökhözkapcsolódik az. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Hulladékfelvásárlás, fordított adózás

Kérdés: Társaságunk hulladékfelvásárlással és -értékesítéssel foglalkozik. Hulladékot a lakosságtól és vállalkozásoktól is vásárol. A vállalkozások számlát állítanak ki, a lakosságtól történő felvásárlásnál a vételi jegyet mi állítjuk ki. A fizetendő áfa alapját hogyan kell megállapítani? Az áthárított adó továbbra is levonható? Hogyan szerepeljen az áfabevallásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 40. §-ának (12) bekezdése alapján az Áfa-tv. 10.számú mellékletében felsorolt hulladékok értékesítése esetén az áfát ahulladékot saját nevében beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyfizeti.A hivatkozott előírás alapján a hulladékot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés első elolvasása alapján valóban felmerül a kérdés,hogy a devizaárfolyam-változás eredményre gyakorolt, forintban kimutatotthatásának forintban mi a fedezete?Kérdés lehet az is, hogy az árfolyamváltozásnak azeredményre gyakorolt hatása tartósan jelentkezik-e, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
6
7
8
9