Beruházási szállítók kiegyenlítése támogatásból

Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy bizonylat nélkül a szállítói számlákkifizetését nem lehet könyvelni. Még azt a részét sem, ami saját erőnekminősül, ha annak összegét a társaság közvetlenül nem a beruházási szállítónakfizeti. (Ez esetben a támogatóhoz átutalt összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címke:

Bankkártyával történő fizetés elszámolása

Kérdés: Készpénzes számlák bankkártyával történő kifizetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ mind a bankkártyát használó (abankkártyával fizető), mind a bankkártyát elfogadó (a bolt) oldalárólmegfogalmazzuk a következőkben:A gazdálkodó (a társaság) nevére szóló bankkártya(hitelkártya) használataA készpénzkímélés egyik követendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti díj késedelmes számlázása

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?
Részlet a válaszából: […] A devizaalapon meghatározott bérleti díj számlázásához abérleti szerződésben rögzíteni kell a bérleti díj devizában (például euróban)meghatározott összegét, továbbá azt, hogy a számlázáskor a devizábanmeghatározott bérleti díjat milyen árfolyammal számítják át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Devizahitel-keret terhére történő elszámolások

Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerintidevizaárfolyamok közül a cég szabadon választhat. Így választható az MNB általközzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő forintra átszámítás is.Természetesen a választott devizaárfolyam használatát a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Több számlatartozás kiegyenlítése

Kérdés: Egy vállalkozás külföldre dolgozik, de a vevő több éve rendszertelenül egyenlíti ki tartozását. Amikor fizet, a valamikori első tartozását, vagy azt a számlát kell kiegyenlítettnek tekinteni, amit ő esetleg megjelöl?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások alapján a követeléseket is egyedilegkell értékelni, és így egyedileg kell kimutatni, a mérleget alátámasztóleltárban tételesen kell szerepeltetni. Ebből következően a követelésnek a vevőáltali kiegyenlítésekor fontos, hogy a vevő az eladóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A válasz lehet az is, hogy beletartozik, meg az is, hogy nemtartozik bele, valójában attól függ, hogy a szóban forgó beruházási szállítószámlája mikor kerül kiegyenlítésre, illetve milyen beruházási eszközökhözkapcsolódik az. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Hulladékfelvásárlás, fordított adózás

Kérdés: Társaságunk hulladékfelvásárlással és -értékesítéssel foglalkozik. Hulladékot a lakosságtól és vállalkozásoktól is vásárol. A vállalkozások számlát állítanak ki, a lakosságtól történő felvásárlásnál a vételi jegyet mi állítjuk ki. A fizetendő áfa alapját hogyan kell megállapítani? Az áthárított adó továbbra is levonható? Hogyan szerepeljen az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 40. §-ának (12) bekezdése alapján az Áfa-tv. 10.számú mellékletében felsorolt hulladékok értékesítése esetén az áfát ahulladékot saját nevében beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyfizeti.A hivatkozott előírás alapján a hulladékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első elolvasása alapján valóban felmerül a kérdés,hogy a devizaárfolyam-változás eredményre gyakorolt, forintban kimutatotthatásának forintban mi a fedezete?Kérdés lehet az is, hogy az árfolyamváltozásnak azeredményre gyakorolt hatása tartósan jelentkezik-e, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címkék:  

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt kölcsönös megállapodás jogszabályellenesgyakorlatot vezetett be, mind a három társaság több jogszabály tételeselőírását sérti meg. Kezdjük a Ptk.-val, a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó előírásaival!A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Külföldön vezetett bankszámláról forintszámlák kiegyenlítése

Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz a kérdésben szereplő tételek sajátos sorrendberendezéséből következik. Az osztrák bank valójában forintért megveszi adevizát, az eurót a magyar kft.-től (a kft. devizát ad el forintért), méghozzáannyi forintért, amennyit a magyar szállítói tartozások rendezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:
1
6
7
8
9