5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?

Kérdés: Kérem segítségüket arra vonatkozóan, hogy hol érhető el, hogyan teljesíthető a 2011 de­cemberében újrainduló magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása a pénztáraknak! Több nyugdíjpénztár honlapján sem találtam nyomtatványt vagy segédletet erre vonatkozóan.

Kérdés: A könyvelőiroda a könyvelésről szóló számláit 1 hónapos "csúszással" állítja ki: 2012. január végén számlázza a 2011. december havi bizonylatok könyvelési díját és áprilisban-májusban a 2011. évi éves beszámoló elkészítésének a díját. Ezeket a díjakat hogyan és milyen főkönyvi számlákkal szemben könyvelje a számla kiállítója, és hogyan a számla fogadója (az ügyfél)? Jó esetben havi díj szerepel a szerződésben, de van olyan eset is, amikor a tényleges munkaidő-ráfordítás alapján számlázzák a beszámolókészítés díját.

Kérdés: A baleseti adó könyvelésével kapcsolatban többféle állásponttal találkozhatunk. Egyes vélemények szerint ez a tétel – mivel a biztosító számláján elkülönítetten megjelenik – adóként könyvelendő. Más értelmezésben, teljes összegében biztosítási díjnak tekintendő. Önök szerint mi a helyes eljárás?

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?

Kérdés: A 4776. számú válaszhoz kapcsolódóan az általam feltett kérdés a társaság bankkártyával történő (valutás) készpénz-kiegyenlítéseiről, valutafelvétellel történő készpénzes devizaszámlák kiegyenlítéséről, valamint a fennmaradó összeg házipénztárban történő kezelésének menetében kér segítséget. Kérdésem arra irányul, hogy a tartós (többnapos, esetleg hetes) külföldi bankkártyahasználat során a felvett összegek pénztárban történő "aznapi" kezelése nem valós, hiszen a felvett összeg nem kerül a házipénztárba, csak a megmaradt, az ügyvezető által visszahozott része.

Kérdés: Társaságunk tervezi, hogy a megrendelésünkre végzett szállítmányozás díjait a szállítmányozó helyett számlázza. Milyen feltételnek kell eleget tenni a "más nevében" történő számlázás esetén? Ebben az esetben mit könyvel a számlát más nevében kiállító, tehát a szolgáltatást igénybe vevő, kinek kell a fizetendő áfát bevallania, megfizetnie? Hogyan és mikor kell a levonható áfát könyvelni és bevallani?

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" társaság. "B" társaságban 100%-os tulajdoni részesedéssel bíró magánszemély 12%-ban tulajdonosa az "A" társaságnak. Továbbá szintén 12%-os mértékben tulajdonosa az "A" társaságnak "B" társaság tulajdonosának a felesége is. "A" társaság üzemeltetési szerződéssel időlegesen átad 2 db sertéstelepet, és haszonbérleti szerződéssel az ezekben levő állatállományt a "B" társaság számára. A telepek és az átadott állatok az "A" társaság könyveiben szerepelnek. "A" társaság a telepekért ellenértéket nem kér, de előírja kötelezően az állagmegóvást és fenntartást. Az állatok "használatáért" "X" millió Ft + áfa/hó haszonbért számít fel "B" társaságnak. Továbbá a haszonbérleti szerződés kötelezi "B" társaságot arra, hogy az átadott állomány mértéke ne változzon, azt ő a bérleti időszak végén így adja vissza. A szaporulat a "B" társaságot illeti meg. A haszonbérleti szerződés értelmében "B" társaság, mint üzemeltető, jogosult az átvett állato­kat saját nevében harmadik személy részére értékesíteni, illetve köteles az állomány pótlásáról, valamint a takarmányozásról és az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetéről gondoskodni.
Kérdéseim (adó- és számviteli előírások szempontjából) a fentiekkel kapcsolatban:
1. Helyesen jár-e el "A" társaság, ha a telep üzemeltetésért nem számít fel díjat?
2. Értékesíthet-e "B" társaság a haszonbérlet útján használatába került állatállományból, a szaporulaton túl úgy, hogy az átvett állomány időlegesen az átadáskori mérték alá csökken anélkül, hogy azt neki az "A" társaság kiszámlázta volna?
3. A haszonbérlet ideje alatt keletkezett szaporulat (mivel az jogilag is őt illeti) kimutatása a "B" társaság könyveiben történik?

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységet végez. A tevékenységhez szükséges tulajdoni lap és térképmásolatok beszerzésével cégünk foglalkozik, azt előre kifizeti, meghitelezve az ügyfeleinknek. A munka befejeztével a cég saját nevében bocsát ki számlát, amelyben a földmérést 27% áfával, a tulajdoni lap és a térképmásolatok költségét pedig áfakörön kívüli tételként szerepeltetjük, a továbbhárított költségeket közvetített szolgáltatásként kezeljük. Helyes ez az eljárás? Jó-e az a megoldás, ha előre bekérjük az ügyfelektől a térképmásolati költségek fedezetét, majd a munka befejeztével számlázzuk azt 27% áfával? Vagy az áfa nélküli ellenértéket elszámolási kötelezettségként kellene nyilvántartanunk, mint a hatóság javára beszedett összeget? Akkor is, ha nincs ilyen írásbeli megbízás?