5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?

Kérdés: A kft. két tagja tagi jogviszonyuk alapján biztosítottak. Asztalos végzettséggel rendelkezik az egyik, új tevékenységéhez azonban ács végzettség az előírás. Ha elvégzik a tanfolyamot, a tanfolyam díja, a vizsgadíj elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerülő költségként? Áfája levonható? Ha nyelvtanfolyamra kell járniuk külföldi munkájuk miatt, annak díja elszámolható, áfája visszakérhető? Kérdéseim más cégekre is vonatkoznak, azok tagjaira, illetve munkavállalóira is!

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?

Kérdés: Cégünk vidéki telephelyére egy külsős, nem munkavállaló tanácsadó Budapestről utazik időnként, ott végzi a munkáját a cég érdekében. A szállásról a cégünk nevére kér számlát. Ezt hova kell könyvelnünk? Igénybe vett szolgáltatás, reprezentáció? Az áfa visszaigényelhető?

Kérdés: A kft. rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Van olyan megrendelője, aki a rendezvényre ételt, italt is kér. A kft. gyakorlata az, hogy az étel és ital árát nem tünteti fel külön a megrendelő részére kiállított számlán. Kérdés, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az étel- és italszámlákat milyen jellegű költségként számolhatja el, áfát visszaigényelhet-e, lehet-e reprezentáció, illetve milyen adókat kell utána fizetni?

Kérdés: USA-importalapanyagból előállított készterméket vissza kellett vonni a kereskedelmi forgalomból minőségi kifogások miatt. Az alapanyag visszaszállításra kerül az USA-ba. Az alapanyagot az eredeti áron számlázza vissza a gyártó? A felmerült költségeket (gyártás, kiszállítás, visszaszállítás, kibontás, újbóli becsomagolás, kiszállítás az USA-ba stb.) milyen jogcímen és esetleg milyen áfamértékkel kell számláznia, hogy ezek költségei megtérüljenek a magyar gyártónak?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-t alapított. Az alapítás költségét és az ügyvédi díjat hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázati támogatásból külföldi testvértelepülés delegációját látja vendégül. Elszállásolásuk az önkormányzat turistaházában, étkeztetésük az önkormányzat konyháján történik. Hogyan kell kiállítani a szállásdíjról és az étkezési térítési díjról szóló számlát? Ki lesz ebben az esetben a vevő?

Kérdés: Holland cég magyar leányvállalata vagyunk, a holland cégközpontból a magyar saját termelésű készletekre terhelik az ottani irodából azon dolgozók költségeinek egy részét, akik a magyar készletekkel (is) foglalkoznak (tervezés, árkalkuláció, elemzés, labor, minőség-ellenőrzés stb.), eléggé jelentős összeg. Növelhetjük-e ezen költségekkel a készleteink értékét? Ha igen, milyen módon és milyen feltételekkel?

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?