5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A terményszárítót a társaság a hulladék anyagáért lebontja. A tevékenység a fordított adózás alá esik? Milyen számviteli szabályokat kell betartani?

Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek selejtezését, hiányát, illetve a növendék állatok elhullását, értékvesztését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban könyveljük, az eredménykimutatást pedig forgalmiköltség-eljárással készítjük?

Kérdés: A generálkivitelező cég által tervezési díj címén kifizetett összeg könyvelhető-e az eladott áruk beszerzési értékeként? És levonható-e a különadóalapból?

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?

Kérdés: Egyik vevőnknek (angol a vevő anyacége) téves áron számláztunk. Ők ezt jelezték, mi elnézést kértünk, és közöltük, hogy küldjük a helyesbítő számlát. A vevő erre közölte, hogy sztornózzuk le a számlát, állítsunk ki másikat, mivel az ő (az anyacége által használandó) programjukban egy megrendeléshez csak egy számlát lehet rögzíteni, az pedig már megtörtént. Így a helyesbítő számlát nem tudják a megrendeléshez hozzárendelni. Mit tehetünk ilyenkor?

Kérdés: Pontosan mit jelent az adóvégrehajtás, azonnali inkasszálást, vagy esetleg rögtön árverezést?

Kérdés: Egyik munkavállalónk (akinek a bérét minden hónapban a bankszámlájára utaljuk) azzal állt elő, hogy fizessünk költségtérítést azért, mert neki pénzbe kerül, hogy a bankautomatán keresztül felvegye a fizetését. Van-e erre jogalapja? Ha igen, mely jogszabály alapján, milyen összeget kell neki kompenzálni? Másik munkavállalónk azt kérte, hogy fizetése egy részét minden hónapban készpénzben fizessük ki számára, a másik részét bankszámlájára kéri. Kérheti ezt a munkavállaló?

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság nyelvoktatással foglalkozik (nyelviskola). A felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak alapján intézményi akkreditációval rendelkezik. Az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében áfamentes számlát kell kibocsátania?