5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A kft. több éven keresztül – bérleti jogviszony alapján – bérelte egy magánszemély ingatlanát, amelyet kb. 5 éve felújított (nyilvántartva bérelt ingatlanon végzett beruházásként), majd 2008-ban ezt az ingatlant a kft. megvásárolta. Hogyan kell ezt a könyvekben rögzíteni?

Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?

Kérdés: 2009. 02. 01-től fizetendő cégautóadó költségként elszámolható-e a vállalkozók költségei között?

Kérdés: Társaságunk számlavezető bankjától a bankszámlakivonatokat postai úton nem kapja meg. A könyvelés bizonylata a bank termináljából kinyomtatott kivonat. Megfelel ez a számviteli törvény követelményeinek? Van-e más jogszabály, mely szerint számviteli bizonylatként elfogadható a terminálból/online bankból nyomtatott bankszámlakivonat?

Kérdés: Egyéni vállalkozó devizában kiállított számlájának ellenértékét a vevő kiegyenlíti devizában az egyéni vállalkozó forintbankszámlájára. A bank úgy írja jóvá az összeget, hogy abból a devizában megállapított konverziós költséget levonja, melyről a közlemény rovatban információt közöl. Mi az egyéni vállalkozó bevétele: a bankkivonaton jóváírásként szereplő forint összege (ténylegesen befolyt), vagy a közlemény alapján ki kell számolni az átutalt deviza összegének és a terhelt konverziós díj összegének forintértékét, és az így kapott összeg lesz a bevétel, illetve a bankköltség?

Kérdés: Társaságunk ingatlanügynöki tevékenységet folytat. A megbízások teljesítéséhez nélkülözhetetlen adatszolgáltatás vásárlása a Földhivataltól. Költségeink mintegy 70%-a ezekből a számlákból származik. Anyagköltségként vagy hatósági díjként kell-e könyvelnünk?

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?

Kérdés: Egy magánszemély (nem adószámos és nem minősül foglalkoztatónak, csak adóazonosító jellel rendelkezik) alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót foglalkoztat eseti munkára (pl. lakásfelújítás, -átalakítás). A közteherjegy vásárlásakor a magánszemély címére szóló számviteli bizonylatot kapott. A munkavégzés napjaira az értékhatárok szerinti közteherjeggyel szabályosan bejegyezte az adatokat. Az Szja-tv. szerinti adókedvezmény igénybevételéhez (a közteherjegy értékének a 75%-a) mivel kell igazolnia, hogy jogosult a kedvezmény igénybevételére? Elegendő-e a közteherjegy-vásárlást igazoló bizonylat, vagy kell egyéb nyilvántartással is igazolni? Az APEH felé kell-e valamilyen bejelentést, bevallást tenni (pl. a 0908-ason a 15-ös lap), ha igen, akkor milyen határidővel?

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?

Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?