Alfranchise-díj elszámolása

Kérdés: Alfranchise-joggal rendelkező kft.-vel szerződést kötött "A" Kft. ingatlanok értékesítésére, illetve hasznosítására. Az "A" Kft. a rendszerbe bevitt és eladott ingatlanok jutalékából részesül, amelyet a vevő felé számláz. Ez az "A" Kft. bevétele. Ebből a bevételéből kell kifizetnie minden alkalommal (ingatlaneladáskor) az alfranchise-díjat, valamint az értékesítési szaktanácsadásról készült számlákat. Igénybe vett szolgáltatásként kell-e a két költségszámlát könyvelni? Van-e a franchise-jogokkal kapcsolatosan külön elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] ..."A" Kft.-nek a rendszerbe bevitt és eladott ingatlanok jutalékábólaz őt megillető részt számláznia kell (az adott esetben a vevő felé) az áfafelszámításával, és az áfa nélküli ellenértéket árbevételként kell elszámolnia.Az "A" Kft. ezen szolgáltatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely vállalkozásitevékenység keretében történik. Ezért számlázza le a munkaerőfoglalkoztatásának költségeit a német vállalat. Így a magyar leányvállalatnál aszámlázott összeget az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Szövetkezeti üzletrész helyett átalakított befektetői részjegy

Kérdés: Szövetkezetünk a 2006. évi X. törvény 98. és 99. §-a előírásainak eleget tett. Ennek alapján a 101. § (1) bekezdésének megfelelő állapot alakult ki. 2007. április 30-án szövetkezetünknél 21 millió forint névértékű üzletrész maradt, amellyel kapcsolatosan a tulajdonosok nem éltek a felajánlott lehetőséggel. Az üzletrészek árfolyamának a súlyozott számtani átlaga 11%, amit a közgyűlés jóváhagyott. Ennek alapján 2007. május 1-jén 2,3 millió forint értékű átalakított befektetői részjegye lett a tulajdonosoknak a szövetkezetnél. Hogyan történjen az üzletrész névértéke és az átalakított befektetői részjegy értéke közötti különbözet elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...(2,3 millió forint): T 368 – K 411; – ezt követően össze kell vezetni a tulajdonosokkal szembenikötelezettség és követelés számlákat: T 4792 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...következőkiadások: a tárgyi eszköz beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig azanyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazoltösszege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozószámlában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés szerintiteljesítéshez) kapcsolódik. Idetartoznak például a közműszolgáltatások, a víz-,villany-, gázfogyasztás stb. számlázása, de nem tartozik ide a zárt végűpénzügyi lízing. Ezekben az esetekben az adófizetési kötelezettség akkorkeletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetést áfa sem terheli. A magánszemély tulajdonosoknál viszont a törzstőkeleszállításakor őket megillető összegeket (a 4792. számlán tulajdonosonkéntelőírt összegeket) össze kell vetni üzletrészeik (törzsbetéteik) szerzésiértékének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Korengedményes nyugdíjba vonulás

Kérdés: Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján – a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben be kell fizetni. A kettős könyvvitel szabályai, a számviteli alapelvek követelményei alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Pénztárforgalom áfakulcsonként

Kérdés: A kereskedelmi egységek pénztárhelyenként naponta zárnak, a pénztárgépből kinyomtatják a pénztárhely összesített adatait, nyitó és záró pénzkészletet, ami a pénztáros elszámoltatását biztosítja, valamint a napi bevétel áfakulcsonkénti kimutatásának dokumentuma. A naponta lekért ellenőrző szalagok végösszegeit áfakulcsok szerinti bontásban naponta kell-e rögzíteni a számvitelben? A kérdés azért merült fel, mert a társaságok eltérő gyakorlatot követnek. Szükséges-e a napi összesítő tételes rögzítése? Ugyanis a napi adatokkal megegyező tartalommal lekérhető a pénztárhelyenkénti havi összesítő, amelyet a napi tételes rögzítés ellenőrzésére használnak. A 2-3 pénztárhellyel működő kereskedelmi egységeknél általában nincs közvetlen kapcsolat a pénztárhelyek és a főkönyvi könyvelés között, ezért különböző gyűjtéseket alkalmaznak.
Részlet a válaszából: […] ...könyvelés között nincsnaponkénti közvetlen kapcsolat, ha a pénztárak ellenőrző szalagjának adataitnem rögzítik naponta a főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Használati jog értékesítése

Kérdés: A társaság megbízást kap a hoteltől a benne található szállodai szobák időben megosztott használati jogának értékesítésére. Ezek a jogok általában 50 évre szólnak. Így a végső vásárló például minden év 46. hetében mehet a hotelbe üdülni. A hotel és a társaság megbízási szerződésben úgy állapodnak meg, hogy minden hónapban az eladott hetek alapján számolnak el. A jogok végső felhasználói részére "üdülőhasználati jog" megnevezéssel a számlát a társaság bocsátja ki a saját nevében, ennek megfelelően a bevétel teljes egészében a számlájára folyik be. A szerződés szerint a társaság jutaléka csupán a számlára beérkezett bruttó vételár 50%-a. Így a hotel a havi elszámoláskor szintén "üdülőhasználati jog" megnevezéssel számlát bocsát ki a társaság felé. Helyesen történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...a szállodai szobák használati jogának értékesítéséről szólószerződést, és ennek megfelelően a hotel nevében állítja ki a számlát a végsővásárló részére. A hotel nevében kiállított számlákra befizetett összegek ahotel elszámolási betétszámláján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...kell növelni közvetlenül, ha az épületet mégrendeltetésszerűen nem vették használatba (mert a még nem aktivált épület is aberuházási számlán van). Ha a korábban megvásárolt épületet márrendeltetésszerűen használatba vették, akkor az átalakítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
346
347
348
512