5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.

Kérdés: A volt állami vállalati üdülő – ma hotel – udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?

Kérdés: Egy Magyarországon alapított és bejegyzett társaság Ausztriában vállal épülettetőszerkezet-felújítást egy ausztriai lakásszövetkezet részére. Az ausztriai lakásszövetkezet közösségi adószámmal nem rendelkezik. A felújítás teljes elvégzéséhez a társaság osztrák alvállalkozót vesz igénybe. A társaság magyarországi közösségi adószámmal rendelkezik. Az elvégzett munka közösségi értékesítésnek minősül-e, vagy áfahatályon kívüli? A teljesítésről kiállítandó számlában kell-e a társaságnak áfát felszámolnia? Közösségi adatszolgáltatást kell-e teljesíteni, mind a társaság által nyújtott szolgáltatásról, mind az igénybe vett szolgáltatásról?

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság egy uniós tagállamban lévő társaságtól telefonszolgáltatást rendszeresen vesz igénybe. Kérdésem, hogy áfa tekintetében a számlával mi a teendő?

Kérdés: "A" kft. 2006. október 1-jétől baromfiólakat bérel "B" kft.-től havi 500 000 forint + 100 000 forint áfa összegért, mely fizetésének esedékessége mindig a tárgyhót követő hónap 10. napja. Ezen bérleményeket tovább bérbe adja "C" kft.-nek, melynek bérleti díja negyedévenként nettó 1 600 000 forint, fizetésének esedékessége a tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Amennyiben "A" kft. bejelenti az adóhatóságnak, hogy ingatlan-bérbeadási tevékenységét 2007. január 1-jétől nem tárgyi adómentesen, hanem az általános szabályok szerint kívánja folytatni, akkor a példában szereplő érkező számlák áfatartalma levonható, illetve a kimenő számlában az áfa felszámítandó?

Kérdés: Ingatlankezelési tevékenységgel foglalkozó betéti társaság beltagja felvételt nyert a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karára, kereskedelmi és marketing szakra. Az iskola térítéses rendszerű, 7 féléves főiskola, közgazdász képesítést nyújt. A társaság elszámolhatja-e költségként a tandíjat és a könyvek árát? A számlák a társaság nevére szólnak.

Kérdés: Cégtelefon magáncélú használata esetén a számlaérték 20 százaléka számít adóköteles bevételnek. Kérdésem: Ha a számlaérték lényegesen alacsonyabb kedvezmények (SZJ 64.20.28) miatt mint az Szja-tv.-ben meghatározott SZJ-számok szerinti telefonszolgáltatás, akkor is figyelembe vehető-e az Szja-tv. 69. §-ának (12) bekezdése?

Kérdés: Társaságunk székhelyének községében van egy vendégháza. Társaságunk a falutól kb. 2 km-re található, külterületen. A külföldi és belföldi partnereinket általában itt látjuk vendégül. A partnerek sokszor például a termékeik mintagyártására érkeznek. A vendégházban található szauna és szolárium is, amit nem nagyon használunk, s ezt az áramszámlával tudjuk igazolni. Itt foglalkoztatunk 1 fő dolgozót, aki ellátja a takarítást és a főzést, vendéglátást. A főzéshez beérkező étkezési anyagok áfáját már a beszerzéskor nem igényeljük vissza, továbbá természetesen az itt fogyasztott italok áfáját sem vonjuk le. A szállásadás és étkeztetés be van jegyezve a tevékenységi körünkbe. Minimális árbevétel keletkezik ezen a tevékenységünkön, mely nem áll arányban a költségekkel. Visszaigényelhető-e a vendégház: beruházás és felújítás áfája, az áram, vízdíj, gáz és tisztítószerek és egyéb felmerülő költségek áfája? Terheli-e még bármilyen más adófizetési kötelezettség a fenti tevékenységet? (A vendégház összes költsége belefér a jelenlegi szabályozás szerinti reprezentációs keretünkbe.) Hogyan kell könyvelnünk a vendégházat az 5-ös számlaosztályban? (Társaságunk elsődleges 6-7, másodlagos 5-ben könyvel.)

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.