5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Jogosult-e a cég a továbbszámlázott villamos energia mennyisége után az energiaadót is továbbszámlázni? A villamosenergia-felhasználás cégünk árammérőjén keresztül történik, érvényes szerződés alapján.

Kérdés: Az autókereskedő társaság elvégzi a vevő helyett az új autó üzembe helyezését, amiért külön díjat nem számít fel. Az okmányiroda és a közlekedési felügyelet ragaszkodik ahhoz, hogy a befizető a tulajdonos legyen, így az eredeti befizetési bizonylat, a feladóvevény a vevő nevére szól. A kereskedőcég nem rendelkezik a saját nevére szóló számlával, ezért a befizetett összegeket követelésként mutatja ki. Ezen követelések azonban nem kerülnek kiegyenlítésre, mert az üzembe helyezés a szalon ajándéka. Hogyan történjen a rendezés számviteli és adózási szempontból?

Kérdés: A kft. régiségkereskedéssel foglalkozik. Minden eladásról számlát állít ki a vevőnek. A pénztárgépbe a számla összege kerül, mivel a kft. a különbözet szerinti adózást választotta. (Külön analitikus nyilvántartást vezet a megvásárolt és az eladott árukról.) Kötelező-e ez esetben a pénztárgép használata? A napi bevétel igazolására nem elegendőek a kiállított számlák?

Kérdés: A kft. régiségértékesítéssel foglalkozik. Az értékesítendő árut – megbízási szerződéssel – bizományba veszi át. A szerződés tartalmazza a beadási árat, meghatározza az eladási árat, a megbízottat megillető jutalékot. A kft. minden eladásról számlát állít ki, a beadási árat akkor számolja el, amikor a megbízó azt kézhez kapja. Helyesen jár-e el a kft.?

Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?

Kérdés: A kapott banki kamatról számlát nem kapunk. Az áfabevallásban ezt tárgyi adómentesként szerepeltessük? Az anyavállalat hitelt nyújt a leányvállalatnak, a kapott kamat tárgyi adómentesnek minősül-e?

Kérdés: Egy bt. beltagja főfoglalkozású jogviszonya mellett – mint személyes közreműködésre jogosult és köteles – ügyvezető a bt.-ben. Az üzleti partnerekkel való kapcsolattartást az ügyvezető saját tulajdonában lévő gépkocsijával bonyolítja le. Gépjárműhasználat címén, útnyilvántartás alapján elszámolható-e a bt.-ben a 3 Ft/km-es általános és az APEH által közzétett egységárral számított üzemanyagköltség?

Kérdés: 2004. évben a közszolgáltatásba bevont, közműves csatornahálózattal el nem látott településrészeken keletkező folyékony hulladék ártalmatlanításához központi támogatás igényelhető. A város a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége alapján számított 105 Ft/m3 támogatást igényelte. A támogatás egyéb bevételként számolandó el?

Kérdés: 2003-ban a közszolgáltató a szennyvízbeszállítók által a szennyvíztisztító telepre szállított, szippantott szennyvizet a tényleges ráfordítások alatti 173 Ft/m3 + áfa egységáron kezelte. Ezt az összeget a beszállítók részére havonta számlázta, és a számlázott összeget árbevételként elszámolta. A város önkormányzata – a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására – a 2003. évi költségvetési törvény mellékletében megjelölt előirányzatból a támogatást megigényelte. A támogatást az önkormányzat havonta utalta a közszolgáltató részére, és ezt egyéb bevételként számolta el. Helyes volt-e az elszámolás?