5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: A 2004. évre vonatkozó módosított Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése természetbeni juttatás d) pontjában szerepel, hogy "valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás" akkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha "igénybevétele minden munkavállaló számára is ténylegesen elérhető". A fentieket figyelembe véve a számla alapján kifizetésre kerülő munkaruha-térítés természetbeni juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha annak összeghatára beosztástól függően változó, vezetők és beosztottak eltérő juttatásban részesülnek. A 69. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint "a kollektív szerződésben rögzítetten" munkakör, beosztás alapján is szabályozható a juttatás mértéke. A kollektív szerződéssel nem rendelkező vállalkozásoknál ez milyen módon alkalmazható?

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is számlázni kell, ami azt is jelenti, hogy az bevételként jelenik meg. Ugyanakkor az Szt. szerint az aktivált saját teljesítmények értékében kell kimutatni a saját rezsiben előállított eszközöket. Ez azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtti előírásoknak megfelelően a teljesítményértéket árbevételként kell elszámolni?

Kérdés: Harmadik országból érkező árut Magyarországon építenek be egy Luxemburgba, Svájcba vagy az USA-ba kiszállítandó termékbe. Az áru pro forma számlával érkezik be Magyarországra, de az áru ellenértékét nem a hazai cég egyenlíti ki (mivel nem is lesz az itteni cég tulajdonos). A késztermék számlázásában csak a hazai előállítású vázszerkezet szerepel, és úgy szállítják ki egy másik tagállamba vagy a Közösség területén kívülre. A vámhivatal az árukat szabad forgalomba helyezte, és a vámhatározaton tájékoztató adatként rögzítette az áfa összegét. Be kell-e vallani ezt az áfát annak ellenére, hogy a hazai cég nem válik a bejövő termék tulajdonosává? Ha igen, hogyan? Van-e eltérés a 2004. május 1-je előtti és utáni helyzetben?

Kérdés: Az ingatlanfenntartással, -hasznosítással foglalkozó társaság adózást választott bérbeadási tevékenységére. 2004 nyarán egy közösségi adószámmal rendelkező német céggel kötött szerződést óriáskerék üzemeltetésére. A bérleti díjat áfával vagy anélkül kell-e számlázni?

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalany a nagykereskedőtől helyesbítő számlát kap 1999. évre vonatkozóan. Kiderült, hogy az akkoriban 12%-os áfakulccsal és ITJ-számmal számlázott termék (a vámhatóság véleménye alapján) helyesen a normál kulcsba tartozott volna. A nagykereskedő szerint az utólag áthárított áfa az állami adóhatóságtól visszaigényelhető. Igaz ez?

Kérdés: Uniós áruszállítás esetén hogyan viselkedik a fuvarköltség, ha része az árnak, vagy ha külön továbbszámlázott tételként van feltüntetve?

Kérdés: Egy teherfuvarozással foglalkozó cég mindig egy nemzetközi hálózat kútjánál tankol a társaság által kibocsátott kártyával. Havi összesítés alapján fizet átutalással. Történt pedig, hogy a fuvarozó Szlovéniában is tankolt, ennél a hálózatnál. A havi összesítőben az DEBIT megnevezéssel szerepelt, a számlán 0% áfával. Sem az eladónak, sem a vevőnek nem szerepel rajta nemzetközi adószáma, ráadásul az összesítőn eladóként a bécsi székhely van feltüntetve. Ez milyen beszerzésnek minősül? Ki fizeti az áfát? Hogyan kell ezt bevallani?

Kérdés: Társaságunk elfelejtette figyelembe venni a 8/1993. EüM-PM rendelet 2003. évi változását. Ezért kevesebb támogatást vettünk igénybe. 2004 októberében az adóhatóság elfogadta az önrevíziót és kiutalta az összeget. Hova könyveljem a 2003. évet érintő összeget? Célszervezet vagyunk, társasági adó nem érint.

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói gyakorlati képzés folyik. A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő – a vonatkozó jogszabályok keretei közötti – költségeket elsődlegesen a 782. számlán, másodlagosan az 5. számlaosztály megfelelő számláján tartjuk nyilván. Év végén ezeket a költségeket – az 1780. kérdésre adott válasz szerint – át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot?

Kérdés: Evás bt.-ben (kettős könyvvitel) a feleségnek 66,5 százalék, a férj vállalkozónak 33,5 százalék üzletrésze van. Evás bt. által egyéni vállalkozónak kibocsátott számla 100 százaléka növeli az evaalapot?