Költségtérítés bedolgozói jogviszonyban

Kérdés: Bedolgozói jogviszonyban a dolgozónak, a cég gépének a dolgozó lakásán történő üzemeltetése kapcsán bemutatott eredeti számla és a dolgozó nyilatkozata alapján megtérítjük a megnövekedett áramszámla különbözetét. A nyilatkozat arról szól, hogy amíg a gépet nem használta, addig 10 ezer Ft volt a számlája, most meg 20 ezer Ft. A 10 ezer Ft különbözetet költségtérítésként kifizetjük az áramszolgáltatás számlája alapján. Az szja megítélésében kérjük segítségüket.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. szerint a költségtérítés az a bevétel, amelyet a törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem tartozik a törvény által elismert kiadások körébe a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra jogosult...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérési szabályok és a bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Így a 2002-ben kiszámlázott, 2002. évi teljesítésű, de pénzügyileg csak 2003-ban beérkező bevétel figyelembevétele a bevételi nyilvántartást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Számlagyűjtés (eva)

Kérdés: Egyéni vállalkozó gyűjtse-e a számlákat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bevételi nyilvántartást vezető egyéni vállalkozónak nincs számlagyűjtési kötelezettsége, kivéve a vásárolt nem anyagi jószágot és tárgyi eszközt. Ez utóbbiakra azért van szükség, mert az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

A kontírozás feltüntetése a bizonylaton

Kérdés: Könyvelési irodánk számítógépes könyvelési rendszert használ. Az Szt. szerint a bizonylaton a kontírozást fel kell tüntetni. Megfelel-e ennek a követelménynek az, ha a kontírozást nem a bizonylaton tüntetjük fel, hanem a könyvelési naplón, amit a teljes könyvelési anyag dokumentálásánál szintén kinyomtatnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kelléke... a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás. Ez követelmény számítógépes könyvelési rendszer használata esetén is.Számítógépes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatás elszámolható-e oly módon, hogy a beérkezett számlát a 3-as számlaosztályban megnyitott technikai számlán könyveljük a szállítóval szemben, a kibocsátott számlát (továbbszámlázás) pedig a vevővel szemben könyveljük a technikai számlára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közvetített szolgáltatásnak a kérdésben leírt módon való könyvelése ellentétes az Szt. alapelveivel, tételes előírásaival, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel.A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címke:

Mobiltelefon költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy kft. elszámolhatja-e a kártyás mobiltelefon vételárát, illetve a hozzá vásárolt kártyát költségként? Hogyan kell bizonyítani, hogy a hívások teljes mértékben a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jelenik meg a költségek között a számviteli elszámolásban. A kártya értéke igénybe vett szolgáltatás címen költség (feltéve hogy a számla a vállalkozás nevére szól). A társaságiadó-alap megállapítása során a Tao-tv. 1. és 2. számú melléklete...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi-értékesítés áfája jogutódnál

Kérdés: Átalakuláshoz kapcsolódóan, a jogelőd által beszerzett és a jogutód céghez került személygépkocsi jogutód által – 5 éven belül – történő értékesítése esetén alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerinti időarányos hányad végleges levonásának szabálya?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóáthárítás ilyenkor nem történt). Ez azonban – figyelemmel az Áfa-tv. 32. §-ának (3) bekezdésére – a jogelőd nevére szóló számlák esetében csak a jogutód létrejötte után keletkező előzetesen felszámított adó tekintetében igaz.Következésképpen a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Költségelszámolás a székhelyre

Kérdés: A Számviteli Levelek 555. kérdésére adott válaszhoz kérem a törvényi hivatkozást. A válasz vonatkozik az egyéni vállalkozóra is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ugyanúgy kell kezelni, elszámolni, mint a devizaügyleteket. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a bérbeadó által forintban kibocsátott számlán a bérleti díj euróban meghatározott összegét is feltüntessék. (A kérdésben nem szólnak az áfáról, bár belföldiek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
477
478
479
…
524