Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség keletkezésének időpontja, a fizetendő áfa-bizonylata pedig az Áfa-tv. 43. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint a számlát helyettesítő okmány, amely forintban tartalmazza mind az előleg, mind a fizetendő áfa összegét. 2001-ben az Áfa-tv. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Devizás pénzügyi lízing miatti kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában külfölditől igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértéknek megfelelő kötelezettséget forintban (és a kötelezettségek között devizában is), T 161 – K 448...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Térítés nélküli átadás bizonylata

Kérdés: Kell-e számlát kiállítani, ha a vállalkozás az általa forgalmazott áruval kíván adományként hozzájárulni egy közhasznú szervezet helyiségeinek felújításához?
Részlet a válaszából: […] ...43. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre egyszerűsített számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a saját értékesítésének adómértékéhez.Amennyiben a tételes elkülönítés nem alkalmazható, mert nem biztosított, hogy a bejövő számlák tételesen (azaz számlánként) legyenek megbontva az egyes adóköteles-adómentes projektekre nézve, úgy valóban nem marad más,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Alapítás-átszervezés aktiválható költségei

Kérdés: Az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit az alapítás-átszervezés költségei között kell elszámolni, és – amennyiben a gazdálkodó úgy döntött – aktiválni lehet. A minősítést végző külső cég által számlázott összegen túlmenően milyen költségek aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] ...szoros kapcsolatban vannak, ezen tevékenység során közvetlenül felmerültek. Egyértelmű, hogy idetartozik a minősítést végző cég által számlázott összeg. A saját tevékenység költségei közül azok, amelyek az új Szt. 51. §-a szerint a közvetlen önköltségbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...megjelenő adóalap is ugyanolyan módon kerül számításra minden település esetén (ugyanazon elv szerint alakul a megoszlási viszonyszám számlálója).Mindazonáltal igaz, hogy az építőipari tevékenység esetén az átlagosnál több problémával jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] ...11. számában a 203. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk.Az ott leírtakból következik, hogy a kiadónál anyagköltségként az 51. számlacsoportban csak az általa vásárolt és a nyomdának átadott papír bekerülési értékét lehet elszámolni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

"Kézi" patikában történő értékesítés

Kérdés: A gyógyszertár fiók- és kézi patikát is működtet. A "kézi" patikát a háziorvosok működtetik a bizományba átvett gyógyszerekkel, amelyekről havi rendszerességgel elszámolnak a gyógyszertárral. A gyógyszertár pénztárgéppel nyugtát ad a háziorvosnak. A háziorvosnak milyen bizonylatadási kötelezettsége van a beteg felé?
Részlet a válaszából: […] ...megbúvó bizonytalanság valószínűleg a szabályos bizonylatolásra irányul.Helyesen tehát: a gyógyszertár az orvos nevére szóló számlával (egyszerűsített számlával) kell hogy kísérje a tranzakciót (a nyugta – mivel nem névre szóló – alkalmatlan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A számlán szereplő adatok változtatása

Kérdés: Egyik vállalkozásunk megrendelt egy eszközt olyan megjelöléssel, hogy nem a megrendelő lesz a használó. A számlát a szállító a megrendelő nevére állította ki, aki azt visszaküldte azzal, hogy a használó nevére kéri javítani. A javítás kézírással történt. Elfogadható-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi előírásokkal összeegyeztethetetlen gyakorlatot tükröz.Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja tartalmazza a számlával szembeni követelményeket. E szerint a számlának – többek között – tartalmaznia kell: a számla kibocsátójának nevét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Tévesen kiállított gépi számlák helyesbítése

Kérdés: Az elrontott, tévesen kiállított gépi számlákat miként helyesbítsük, ha nem sztornószámlával, hogy a szigorú számadási kötelezettségnek is eleget tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...13. számában a 246. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írtuk, a számítógéppel (számítógépes háttérrel) kiállított számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt nem lehet sztornírozni, még akkor sem, ha a gép által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
1
477
478
479
502