5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 50. § (2) bekezdését figyelembe véve garanciális csere során kapott eszköznél mi lesz a cserébe adott eszköz eladási ára? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól?

Kérdés: Telephelyünkre 2021. 06. 1-jével napelemet telepítettünk. Az ingatlanban bérlők is vannak, akiknek mérőóra alapján számlázunk tovább. Az egyik bérlő nagy energiafelhasználó. Az Audex 8000 kWh-át számláz felénk. Ez lényegesen kevesebb, mint az előző hónapok fogyasztása, hiszen működnek a napelemek. "A" bérlőnek 100 kWh, "B" bérlőnek 90 kWh kerül továbbszámlázásra. "C" bérlő, a nagy energiafelhasználó fogyasztása az óraállás alapján 12.000 kWh. Tudomásom szerint nem számlázhatok ki több áramot, mint amit a szolgáltató felém számlázott. Nem vagyok közszolgáltató, 7810 kWh-t számláznék "C" bérlő felé. (A tényleges fogyasztás 12.000 kWh.) Akülönbözet összegét, 4190 kWh-t beépíthetem minden hónapban a bérleti díjba? Ez azt is jelenti, hogy a bérlő a bérleti díjba beépített áramfogyasztást anyagköltségként nem számolhatja el? Mi a jó megoldás?

Kérdés: Egy rendezvényszervező cégtől társaságunk kap (egy előre nem tisztázott formában) belépőjegyeket az egyik rendezvényre, amelynek a helyszínéül szolgáló csarnokot társaságunk fogja bérbe adni a rendezvényszervező cégnek. Ezeket a belépőjegyeket egy közösségi oldalon "eljátszanánk" pl. egy feltöltött kép lájkolói között. A résztvevőknek nem kellene semmilyen pluszfeladatot teljesíteni a nyeréshez. Kapcsolódik-e ehhez társaságunk, illetve a nyertes(ek) részéről adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor milyen? Befolyásolja-e az adófizetési kötelezettséget az, hogy milyen formában jutunk hozzá a jegyekhez (pl. számla ellenében megvásároljuk, vagy üzleti ajándékként kapjuk)?

Kérdés: Társaságunk átalánydíjas kivitelezői szerződés keretében végeztet felújításokat, beruházásokat. A kivitelezés során a partner ingóságokat, vagyis berendezési tárgyakat is szállít nekünk, amelyek ellenértéke szintén az átalánydíj részét képezik. A kivitelezés fordított áfás. Helyes-e, ha az ingóságok beszerzése is fordított áfásan kerül számlázásra? Nem tartozékról vagy alkatrészről beszélünk, hanem teljesen elkülöníthető ingóságokról.

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben GINOP pályázat keretében K+F+I tevékenység támogatására a projekt összes költségének (110 M Ft) 55%-át, 60,5 M Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként kapott. A projekt tárgya "Modern geodéziai műszereken alapuló felmérési és térképezési technológiák kifejlesztése", befejezési határideje 2021. 04. 15. Az elszámolható költségtípusok: projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatás, immateriális javak beszerzése, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés költségei. A kft. kivaalany, a 2021. évben téves elszámolás miatt 835 E Ft-ot vissza kell utalnunk, mivel a kiva összegét nem számolhatjuk el a projekt költségei között. Atámogatással kapcsolatos elszámolások a 2019. és a 2020. években megtörténtek. Helyesen járok-e el, ha a visszafizetési kötelezettséget előírom T86 – K 478, átutalása T478 – K 384, 835 E Ft? Avisszafizetéssel kapcsolatban könyvelendő-e a T 483 – K 96, 835 E Ft? A tárgyi eszközök közé nyilvántartásba vettük a műszereket és a szoftvereket. A bérköltség és a szolgáltatások költségeit szerepeltetni kell-e az 1-es számlaosztályban? A kivabevallásban szerepeltetni kell-e a csekély összegű (de minimis) támogatás összegét? Ha igen, melyik bevallási lapon?

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?

Kérdés: 2018. évben kivaalanyként nagy értékű eszközberuházást valósítottunk meg, melynek összegével – a személyi jellegű kifizetések terhére – csökkentettük adóalapunkat, tekintettel a korábbi években még ta-alanyként keletkezett, nyilvántartott veszteségünkre. A beruházást hitelből finanszíroztuk. Csökkenthettük-e a teljes vételárral az adóalapot? Amennyiben csak az adóévben törlesztett összeget vonhattuk volna le, hol találjuk az erre vonatkozó jogszabályrészletet?

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékkifizetése kapcsán kérdezem: Adott egy adózás előtti eredmény, a vállalkozó kifizeti a 9% nyereségadót. Osztalékadója nem volt, mert az adott évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értéke, valamint beruházási költség címen levont összeg magasabb volt, mint az osztalékalap. Jelen esetben mi a kivehető leadózott jövedelme?

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?

Kérdés: Egyéni vállalkozásnál tenyészállatként számlával beszerzett ló vásárlása esetén van-e lehetőség a vásárlás évében egy összegben költségként/egyösszegű értékcsökkenésként elszámolni a ló beszerzési értékét, ha az magasabb, mint 200 E Ft? Kérem, részletezzék, hogy milyen értékcsökkenéssel lehet számolni a lovakra, ha egyedi módon vannak nyilvántartva.