5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg miatt a Tao-tv. 24/A. § (26) és (27) bekezdésével kapcsolatos értelmezési kérdések merültek fel az alábbi példa szerint: Tárgyévre előírt és megfizetésre kerülő adóelőlegek összesen: 10000 E Ft. A 24/A. § (1) bekezdése szerint felajánlott adóelőlegek összesen: 6000 E Ft.
–Ha a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor értelmezésünk szerint 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a következő évi előlegfizetési kötelezettségre beszámítható a befizetett előlegből.
–Ha a tárgyévi végleges társasági adó 7000 E Ft lesz, akkor szintén visszaigényelhető, vagy előlegre betudható 3000 E Ft azzal, hogy 400 E Ft-ot már a következő évi felajánlott összegnek kell tekinteni oly módon, hogy a következő évi fizetendő adó 80%-ából le kell vonni 400 E Ft-ot a maximálisan felajánlható adó meghatározásakor? Például, ha a következő évi adófizetési kötelezettség 5000 E Ft lenne, akkor a felajánlható összeg nem lehetne több 3600 E Ft-nál?
–Mi történik akkor, ha a tárgyévi eredmény valami okból nagyon alulmarad az előzőekhez képest, és a végleges adó mindössze 4000 E Ft lesz? Akkor azon túl, hogy 2800 E Ft-ot már későbbiekre felajánlott összegnek kell tekinteni, 6000 E Ft-4000 E Ft = 2000 E Ft úgymond elveszik? Az soha nem válik visszaigényelhetővé? Ilyen esetben mi az elszámolás módja?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó társaság almozásra tarlóról szalmát vásárol. A telephelyre szállítás saját gépjárművel, saját alkalmazottal történik. A beszállítást megelőzően gépet bérel a bálázáshoz, amit szintén saját alkalmazottak végeznek. A bálázógép üzemeltetéséhez az üzemanyagot saját kútjából tankolja. Az alomról a cég folyamatos készletnyilvántartást vezet. A bálázási költségeket, különösen a személyi jellegű költségeket hogyan kell elszámolni? Az alomszalma más esetben bálázottan vásárolva, anyagként kerül kimutatásra, és a raktárba történő beszállításra kifizetett idegen fuvarköltség a bekerülési érték részét képezi. Így saját termelésű készletté válik, vagy a költségek egyszerűen a felmerüléskor elszámolandók?

Kérdés: Munkavállalónk hazautazás jogcímén költségtérítést vesz igénybe. A menetjegyek havi együttes összege előreláthatóan meg fogja haladni a hazautazással kapcsolatos munkáltatói költségtérítés havi felső korlátját, ami 2021. évben 39 730 forint. Ha a munkáltató a fenti összeg feletti részt is téríteni kívánja, abban az esetben a különbözet adó- (és járulék-) kötelessé válik? Bérként kell kezelni, és a közterheket megfizetni? Vagy a jegyek 100%-os összegéig -- ha ez meg is haladja a 39 730 forintot – adómentesen téríthető?

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?

Kérdés: A kft. munkavállalói 2 napos (belföldön) oktatáson vettek részt. A szállásdíjról és a fogyasztásról (étel, ital) a munkáltató nevére lettek kiállítva a számlák. A munkavállalók lakhelye és a szálloda egy településen van. Cégünknek lettek kiszámlázva az oktató, valamint az oktatáson részt vevő külföldi anyavállalatunk dolgozóinak a szállásdíjai is. A munkavállalóink utáni költségek (szállás, étel, ital) reprezentációhoz/egyes meghatározott juttatáshoz vagy belföldi kiküldetéshez sorolhatók-e, illetve az oktató és a többi résztvevő szállásdíja minek minősül, és miként kell könyvelni?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. gépi földmunkavégzés közben a megrendelő építési területén kárt okozott. A megrendelő a javítás munkadíját és anyagköltségét számlázta (káresemény, károkozás megnevezéssel) 27%-os áfával. Akft. kizárólag adóköteles tevékenységet végez. Azáthárított áfa levonásba helyezhető? Mi a helyes kontírozási tétel a kft.-nél?

Kérdés: Az Szt. 169. §-ának (6) bekezdése alapján az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról készített elektronikus másolattal is teljesíthető a bizonylat megőrzésének kötelezettsége, amennyiben a másolatkészítés során alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az Art. alapján adóigazgatási eljárásban nem kérhető az irat eredeti példánya, amennyiben rendelkezésre áll az elektronikus úton előállított hiteles másolat. A fentiek alapján a hatályos jogszabályi környezet lehetővé teszi azt, hogy egy társaság az összes befogadott papíralapú számlájáról elektronikus másolatot készítsen, és azok archiválásával teljesítse megőrzési kötelezettségét? Tehát archiválás után a papíralapú számlák kidobhatók, ha archiválva őrizzük meg 8 évig? Hogyan kell helyesen archiválni a számlákat, hogy cégünk megfeleljen a megőrzési kötelezettségnek?

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?

Kérdés: Befektetési bankszámla könyvelésével kapcsolatos a kérdésem. Az adott befektetési számlán mozgó tételek általában részvényvétel és -eladás, amelyeknél gyakran fedezetfoglalás és fedezetfelhasználás is történik. Ilyenkor tranzakció nem jön létre. Van olyan bankkivonat (néha többoldalas), amikor a számlán csak fedezetfoglalás és -felszabadítás tételek jelennek meg. Ezen összegek kiegyenlítik egymást, a bankszámla nyitó- és záróértéke nulla. Az egymást kiegyenlítő összegek a részvény fajtájában, a tranzakció napjában és összegében megegyeznek. Szükséges ezen tételeket egy értékpapír-átvezetési számlán keresztül könyvelni, amelynek nulla lesz az értéke, és így lesz az átvezetési számlának forgalma, vagy a könyvelést mellőzve a bankszámlán kell megjelölni az összeillő sorokat, és elhagyni a programban való rögzítést?