Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közvilágítás valóban nem szolgálja a kérdező társaságtevékenységét. A kérdező társaság azonban nem közvilágítást valósított meg,hanem az azt szolgáló beruházást. A beruházással kapcsolatosan pedig az újÁfa-tv. 124. §-a (de a régi Áfa-tv. sem) nem korlátozza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címke:

Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...különadó alapját nem érinti,de az áfát a biztonságtechnikai eszközök piaci értéke alapján meg kell fizetni.A leírtakból következik a számlázásra is a válasz. Abiztonsági őrzés szerződésben meghatározott ellenértékét az áfa felszámításávala...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címke:

Számlakibocsátási kötelezettség sztornószámlánál

Kérdés: Hogyan teljesül az új Áfa-tv. 163. §-ban előírt számlakibocsátási kötelezettség sztornószámla kiállítása esetén, különös tekintettel a teljesítés időpontjára?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben egy tervezett gazdasági ügyletről a teljesítéstmegelőzően számlát állítottak ki, azonban teljesítés hiányában az ügylet utóbbmeghiúsul, akkor a kiállított számlát érvényteleníteni kell úgy, hogy egyújabb, az eredeti számla adattartalmát módosító, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

Otthoni internethasználat térítése

Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szolgáltató által a munkavállaló nevére kiállított számla alapjánátvállalja, a magánszemélynek megtéríti.Az internetforgalmi díj számlázása különböző módontörténhet, de az internet forgalmának a számlában meg kell jelennie. Amennyibenaz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 12.

Helyesbítő, sztornószámla használata

Kérdés: Gépi számlázás esetén lehetséges-e a hagyományos módon sztornó-, illetve helyesbítő számlát kiállítani? Lehet-e alkalmazni az eddigi módszert a kézi számlázásoknál is, ha nem tudunk a rendszerrel a "számlával egy tekintet alá eső okirat"-ot kiállítani? Azért kérdezem, mert az egyik adóportálon a következő választ találtam: "A gyakorlatban felmerült igényeknek engedve egyszerűsödik a helyesbítő számla adattartalma. Az irányelvvel összhangban minden olyan sorszámozott, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó okirat számlának tekintendő, amely a rajta feltüntetett sorszámú számla adattartamát módosítja. A bizonylaton a módosítás számszerűsített hatását is szerepeltetni kell. A törvény továbbra is csak a minimális adattartalmat rögzíti. Így a számla kibocsátója – saját döntése szerint – ennél bővebb tartalommal is kibocsáthatja a számlát. A törvény nem tiltja a régi elszámolási mód további használatát."
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben megfogalmazott válasz – a lényegét tekintve -összhangban van az új Áfa-tv. vonatkozó előírásaival. Ezért az alkalmazható,természetesen nem csak a helyesbítő (az adattartalmat módosító) számlákesetében, de a sztornó (az érvénytelenítő) számlák...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.

Utazásszervezésnél előlegszámla és számla

Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírt gyakorlata 2007. december 31-éig hatályos Áfa-tv. előírásainak sem felelt meg.Az új Áfa-tv. 59. §-a alapján termék értékesítése,szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően előleget adnak,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:    

Építőipari tevékenység költségeinek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységgel foglalkozik. 2007. év végén átadásra került egy munka, amely 2007. évben kiszámlázásra is került. 2008. évben még felmerülnek költségek a telephely rendberakásával: anyag, igénybe vett szolgáltatás, bér és járulékai. Helyesen járok-e el, ha úgy könyvelünk 2007-ben 2008. évi költségeket, hogy T 58 – K 48?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem! A passzív időbeli elhatárolásokkalszemben nem lehet a saját termelésű készletek állományváltozása számlárakönyvelni. Az Szt. 44-45. §-ai részletesen meghatározzák azokat aköltség-ráfordítás tételeket, amelyeket a passzív időbeli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.

Az 1 és 2 forintosok megszüntetése

Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtébenszükséges kerekítés szabályairól külön törvény intézkedik. Forintban,készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha afizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Fordított adózás a számlán

Kérdés: Önök szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak, hogy egyes számlázóprogramok fejlesztői szerint a fordított adózás alá eső értékesítések számlázásakor az áfamentes kategóriát kell használni, és a megjegyzésben kell szerepeltetni a fordított adózásra vonatkozó szövegrészt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...után a termék beszerzője, aszolgáltatási igénybe vevője az adófizetésre kötelezett. Nem pontosan fogalmaz annyiban a kérdés, hogy számlázáskoraz áfamentes kategóriát kell használni. Ez csak annyiban igaz, hogyadómentesség esetében is jogszabályi hivatkozás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Gyűjtőszámla

Kérdés: Társaságunk sütőipari termékek értékesítésével foglalkozik. Partnereinkkel a szerződésben rögzítjük a számlázási időszakokat. Ez lehet szállításonkénti vagy akár havi elszámolás is. Van olyan ügyfél, akinek 20 üzletbe naponta két alkalommal szállítunk, és havonta egy számla készül róla. Eddig ez az ún. gyűjtőszámla úgy nézett ki, hogy termékenként összevontan szerepelt rajta az összes tárgyhavi értékesítés. A számla mellé volt csatolva a leigazolt szállítólevelek egy-egy példánya. Az új Áfa-tv. gyűjtőszámlára vonatkozó rendelkezése szerint a számlán teljesítésenként szerepeltetni kellene az áfaalapot, az áfát? Mit jelent ez a fent leírt partner esetében? A partnerekkel kötött szerződésben a számlázási időszak elszámolási időszaknak tekintendő-e? És az elszámolási időszakonként kiállított számla gyűjtőszámla-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ennek azidőszaknak az utolsó napját tekintve teljesítési időpontnak, történik arészletekben kiszámlázott termékek ellenértékének a számlázása. És így ez aszámla nem minősül gyűjtőszámlának. (Lehet gyűjtőszámla is abban az esetben, haminden egyes kiszállításhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:
1
…
71
72
73
…
107