Zöldszám levonható áfája

Kérdés: A kft. zöldszámot üzemeltet. Erről a telefonszámról kimenő hívás nem kezdeményezhető. A cég szabályzataiban le van írva, hogy a telefonköltség 30 százalékát továbbterheli a dolgozók felé. Hogyan kell a szolgáltatás áfáját elszámolni, illetve mit és kinek kellene kiszámlázni, ha a telefonszámlán a zöldszám előfizetési díja 64.20.11., a forgalmi díja 64.20.28. SZJ-számmal szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem vonható le, mert a kérdés szerint azöldszámról kimenő hívás nem kezdeményezhető, és így nincs lehetőség atovábbszámlázásra, függetlenül attól, hogy a cég belső szabályzata mittartalmaz. Nyilvánvalóan továbbhárítani az előfizetési díjat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Devizaalapú előleg levonása

Kérdés: A vevő 142 000 euróért rendelt meg egy gépet. A megállapodás alapján a 71 000 euró megérkezése napján 254,15 Ft/euró árfolyamon a szállító előlegszámlát állított ki. A gép átadásakor a szállító számlázta a 142 000 eurót napi árfolyamon (252,24 Ft/euró). Számlázóprogramjának hiányossága miatt "előlegszámla rendezése" megjegyzéssel tudta az előleget mínuszelőjellel a teljesítéskori árfolyamon levonni. Így lehetett megoldani, hogy az előlegfizetésből ne keletkezzen árfolyam-különbözet. A vevő visszaküldte a számlát azzal, hogy a gép átadásakor csak 71 000 eurót lehet számlázni a teljesítéskori árfolyamon, a kiállított számlát, az előleg levonását visszaküldte. A szállító, vagy a vevő álláspontja a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...megértése érdekében idéztük hosszabban a kérdést. A kérdező nem teszi egyértelművé, hogy az adott esetben nemdevizában történik a számlázás, hanem a devizaérték alapján forintban. Ha amegállapodásban, a szerződésben a gép ellenértékét euróban határozták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...amely az adókötelezettség keletkezésének időpontjábanrendelkezésükre áll a közösségi beszerzés igazolásához. A havonta történőszámlázás nem okozhat gondot, a fuvarokmány nyilvánvalóan rendelkezésre áll,hiszen csak már beszállított terméket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanígy a közüzemi díjakat is arraaz időszakra kell elszámolni, amely időszakban azok ténylegesen felmerültek,függetlenül a számlázási, illetve a számlán feltüntetett fizetési időponttól ésattól, hogy a közüzemi szolgáltató a bérbeadónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Iparűzési adó – lakásépítés költségei

Kérdés: Lakások építésével foglalkozó kft.-nél az építkezés évében csak költségek merülnek fel árbevétel nélkül, majd a lakások elkészültének évében jelentős összegű árbevétel realizálódik költségek nélkül. Az iparűzési adónál ezt milyen módon lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben lehessen adóalapotcsökkentő tételként számításba venni, amikor a befejezetlen termelés, afélkész, illetve a késztermék kiszámlázásra kerül. Meg kell jegyezni, ilyenelőírást nagyon nehezen lehetne megfogalmazni is, és ha meg is fogalmaznák, agyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Magáncélú használat számlázása

Kérdés: A gazdasági társaság a munkavállalója részére gépjármű magáncélú használatára tekintettel számlát állít ki. Milyen SZJ-számot kell a számlán feltüntetni?
Részlet a válaszából: […]

Amennyiben a cégautó magáncélú használatára vonatkozó költségtérítést a cégautó bérbeadása fejében fizetett ellenértéknek minősítik a megállapodásukban, használhatják a KSH személygépkocsi-kölcsönzésre vonatkozó besorolási számát.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Előleg figyelembevétele az arányosításnál

Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakkal kapcsolatban álláspontunk akövetkező: valóban igaz, hogy az előleg átadása nem minősül termék, illetveszolgáltatás beszerzésének önmagában. Az Áfa-tv. azonban egyértelműen nevesítiazt, hogy amennyiben a tényleges teljesítést megelőzően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Láncértékesítés esetén az áfa

Kérdés: Szlovák "A" cég partnerünk terméket ad el nekünk, melyet egyenesen egy harmadik cégnek, "C" kft.-nek szállítunk. Cégünk ("B" kft.) és a "C" kft. Magyarországon bejegyzett, magyar adószámos cég, "A" társaság Szlovákiában bejegyzett, szlovák adószámos cég. "A" társaság "B"-nek, "B" társaság "C"-nek számláz. A fuvart "C" kft. szervezi és fizeti. Milyen áfamegállapítás terheli a számlázásokat? Hogyan változik a válasz, ha "A" vagy "B" szervezi a fuvart?
Részlet a válaszából: […] Láncértékesítés esetén az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdéseszerinti teljesítési helyet, azaz a termék feladási helyét annál azértékesítésnél kell figyelembe venni, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a fuvar.Ha a fuvar megrendelője a végső vevő, azaz "C" kft., akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Telephely (fióktelep) létesítése

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésénekfeltételeit, formáit a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. éviXXIV. törvény rendezi. E törvény 2. §-ának c) pontja szerint a külföldiekgazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Előleg áfája

Kérdés: Gyümölcstermesztőket integráló szövetkezet vagyunk. A tagokkal évente egyszer, a betakarítás, az értékesítés után számolunk el, amikor is a termelők a következő évi várható költségek fedezetére művelési előleget fizetnek, amely után a szövetkezet befizeti az áfát. A gépi munkákat egy kft. végzi szerződés alapján. A szolgáltatás összegét a szövetkezet minden hónapban megfizeti a kft.-nek egy összegben. A betakarítás után az előlegszámlák visszavonásával egyidejűleg ugyanerről az összegről és szolgáltatásról a gyümölcstermelőknek ad ki végszámlát. Jogos-e, hogy a kft. az augusztus végéig történő szolgáltatást is már 20%-os áfatartalommal számlázza a gyümölcstermelőknek?
Részlet a válaszából: […] ...kapják az előlegfizetésről aszámlát. Amennyiben a termelők az előleget a szövetkezetnek, a szövetkezetpedig a kft.-nek fizet, akkor a számlázásnak éppen fordítottan kell történnie,a kft. számlázzon a szövetkezetnek, a szövetkezet pedig tovább a termelőknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.
1
70
71
72
100