Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadottszámlában rögzített értéken. A társaság és a kht. közötti adásvételi szerződés alapján a társaságáltal történt számlázás a hivatkozott számviteli törvényi előírásokkalösszhangban volt, így a számlázott ellenértéket – áfa nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Anyavállalat által adott jutalom

Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmazottját egyhavi bérrel, akkor helyesen járel a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat,járulékokat. A kiszámlázás az anyacég felé az adó- és járulékkötelezettségetnem befolyásolja. Amennyiben a leányvállalat a jutalmat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Nyugta és számlázás

Kérdés: Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem kap egy szolgáltatásról számlát, ki követ el mulasztást, illetve ki sérti a számlaadással kapcsolatos előírásokat: a szolgáltatást igénybe vevő vagy a szolgáltató?
Részlet a válaszából: […] Az áfatörvény szerinti bizonylat kiállítása természetesen atermékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó felelőssége.Az eladónak készpénz fizetése esetén egyszerűsített számlátkell kiállítania a vevő kérésére, ha azonban azt nem kéri, akkor a nyugta akötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Visszáru számlázása

Kérdés: Uniós tagállami vevőnk 3 hónap múlva visszaküldi az általunk gyártott terméket, amelyről visszáruszámlát állítunk ki. Kérdésem, hogy milyen dátumú árfolyamot kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A minőségi kifogás miatt az Áfa-tv. 45. §-a alapjánhelyesbítő számlát kell kiállítani, amelyet a számla kibocsátásának napjátmagában foglaló adómegállapítási időszakban kell figyelembe venni. A törvény26. § alapján az adókötelezettség keletkezésének napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Utólag kiállított számla

Kérdés: Vendégeink nemegyszer fizetéskor megelégednek a nyugtával, és utólag kérnek a fogyasztásról áfás számlát. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy a nyugta eredeti példányának visszaadása után kiállítunk egy számlát, a nyugtát a számla másolati példányához csatoljuk, igazolva, hogy árbevételként csak a nyugtaadáskor lett elszámolva?
Részlet a válaszából: […] Az árbevétel egyszeres felmerülésének igazolására alkalmaslehet a vázolt módszer, azonban az áfatörvény rendelkezéseivel nincsösszhangban. A törvény szerint ugyanis készpénzfizetés esetén a vevő kéréséreegyszerűsített számlát (ennek megfelelő tartalmú számlát) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Láncértékesítés

Kérdés: Magyarországi cég közösségi adószám birtokában Ausztriában értékesít terméket, vevői között vannak, akik nem rendelkeznek közösségi azonosítóval. Azért, hogy az ilyen értékesítés után ne kelljen 15 százalék áfát fizetni, a cég Ausztriában is kért és kapott osztrák közösségi adószámot. Szabályos-e, hogy egy termékértékesítésről két számlát állítunk ki úgy, hogy az első számlát az eladó magyarországi cég közösségi adószámmal számlázza az ausztriai cégének 29/A szerinti adómentességgel, majd az ausztriai cég osztrák közösségi számmal értékesít az osztrák vevők felé 10 százalék áfával? A CMR és a szállítólevél kiállítása az első számlához kapcsolódik. Kiállíthatjuk-e mindkét számlát olyan bizonylattal, amelyet magyar nyomtatványboltban vettünk? A második számlára milyen teljesítési időpontot kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítési helye a feladás megkezdésének a helye, de csakabban az esetben van lehetőség közösségi értékesítésként az adómentesszámlázásra, ha a terméket igazolhatóan ennek az értékesítésnek a közvetlenkövetkezményeként szállították el (praktikusan a fuvart...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Import Közösségen belüli továbbértékesítése

Kérdés: Három társaság (japán, német és magyar) a következőkben állapodtak meg: a japán társaság terméket (gépsort) értékesít Magyarországra, itt vámolás alá helyezik, mivel a gépet belföldön használják, a számlázás a magyar cég felé történik. Azonban megállapodásuk alapján a gép tulajdonosa a német partner lesz, így a magyarnak egy számlát kell kiállítani az értékesítésről. A termék nem lépi át már a határt, hiszen több ezer tonnás gépről van szó, de a beruházás német könyvekben való kimutatása miatt a számlát a magyarnak ki kell állítani. A magyar adóalany ebben az esetben 20% áfát kell hogy felszámítson? Ahhoz, hogy ebből adómentes termékértékesítés(ek) legyen(ek), a gépet meg kell járatni először Németországba, majd vissza kell hozni Magyarországra? Abban az esetben, ha a német partner részére kerülne rögtön kiállításra a japán számla, akkor a németnek be kellene jelentkeznie Magyarországon regisztrált adóalanynak, hogy a vámáfát bevallja, és tárgyieszköz-beszerzés jogcímen vissza is igényelje?
Részlet a válaszából: […] Hosszan idéztük a kérdést, hogy válaszunk pontosan érthetőlegyen. A leírt esetben az import Magyarországon valósul meg, az importáló amagyar társaság, amelynek a magyar szabályok szerint (kivetéssel vagy önadózásútján) meg kell fizetnie az importáfát. (Ez az áfa az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Bérleti díj számlázása

Kérdés: Magánszemélytől bérelt üzlethelyiség esetén a magánszemély számláján feltünteti a bérleti díj összegét, valamint a levonandó szja-t. A számla végösszege az szja-val csökkentett összeg. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Mivel az áfatörvény nem tiltja, hogy a kötelezőenfeltüntetendő adatokon túl ne lehessen egyéb adatokat is feltüntetni a számlán,ezért a személyijövedelemadó-törvény szabályainak betartása és bizonylatolásaérdekében a számla tartalmazhatja a jövedelemadóra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy az ingatlan telek,épület, vagy telek + épület, esetleg egyéb építmény (út, garázs, térburkolatstb.). Ha az ingatlan telek + épület, esetleg egyéb építmény, akkor számviteliszempontból mindenképpen külön kell választani és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Naponta kiszállítás, hetenkénti számlázás

Kérdés: A pékség naponta szállítja a pékárut az üzletekbe. A számlázás heti rendszerességgel történik. A számlákat készpénzzel egyenlítik ki. A teljesítés tényét milyen dokumentumokkal, milyen részletezettségben kell alátámasztani készpénzes és átutalásos fizetés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...külön bizonylaton, az átvétel aláírással történő igazolásával).Ha naponként történik a pékáru kiszállítása az üzletekbe, aszámlázás pedig hetenként, akkor a számlában szereplő mennyiségi adatokatcélszerűen a – szigorú számadási kötelezettség alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
1
76
77
78
100