Birtokbaadás vagy tulajdonbaadás

Kérdés: 2007-ben eladtuk egyik telephelyünket. A birtokbaadás 2007. február 28-án volt. A teljes összegről állítottuk ki a számlát. A tulajdonbaadás az utolsó részlet kifizetésekor, 2007. június 30-án lesz. Március hónapban – a szerződésnek megfelelően – egyes épületeket elbontottunk, talajméréseket és tereprendezéseket végeztünk. Mikor kerül kivezetésre nyilvántartásunkból az ingatlan? Meddig számolunk el értékcsökkenést? A pótmunkálatok költségként kerülnek elszámolásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a talajmérés, a tereprendezés ellenértékét – mintmegrendelésre végzett munkák ellenértékét – a vevő felé számlázni kell. Ha aszámlázás nem történik meg, akkor a ténylegesen felmerült költségeketrendkívüli ráfordításként kell elszámolni, mint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...idéztük a valójában összetett kérdést, mert jólmutatja, hogy a számviteli előírásokkal alá nem támasztott gyakorlat (számlázás)milyen következményekkel jár. A kérdés jól tükrözi azt is, hogy azadóellenőrzés – helytelenül – csak az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Számítógépen kiállított számla

Kérdés: Egyik szállítónk módosított számlázási szokásain. A számláit Excel formátumban megírja, aláírja, majd mellécsatol egy számlatömbből kivett üres első példányt. Az exceles számlán feltünteti a tömbből kivett számlának a sorszámát. Azt mondja, az APEH nem tiltakozott ellene. Én igen! A szállító partner helyesen jár el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válaszaz, hogy a szállító nem a vonatkozó előírások szerint jár el. Az adóigazgatásiazonosításra alkalmas bizonylatokkal szembeni követelményeket a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet 1., 1/A., 1/B. §-ai tartalmazzák. Az 1. § (6) bekezdésének b)pontja szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címke:

Zöldszám levonható áfája

Kérdés: A kft. zöldszámot üzemeltet. Erről a telefonszámról kimenő hívás nem kezdeményezhető. A cég szabályzataiban le van írva, hogy a telefonköltség 30 százalékát továbbterheli a dolgozók felé. Hogyan kell a szolgáltatás áfáját elszámolni, illetve mit és kinek kellene kiszámlázni, ha a telefonszámlán a zöldszám előfizetési díja 64.20.11., a forgalmi díja 64.20.28. SZJ-számmal szerepel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azért nem vonható le, mert a kérdés szerint azöldszámról kimenő hívás nem kezdeményezhető, és így nincs lehetőség atovábbszámlázásra, függetlenül attól, hogy a cég belső szabályzata mittartalmaz. Nyilvánvalóan továbbhárítani az előfizetési díjat is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapú előleg levonása

Kérdés: A vevő 142 000 euróért rendelt meg egy gépet. A megállapodás alapján a 71 000 euró megérkezése napján 254,15 Ft/euró árfolyamon a szállító előlegszámlát állított ki. A gép átadásakor a szállító számlázta a 142 000 eurót napi árfolyamon (252,24 Ft/euró). Számlázóprogramjának hiányossága miatt "előlegszámla rendezése" megjegyzéssel tudta az előleget mínuszelőjellel a teljesítéskori árfolyamon levonni. Így lehetett megoldani, hogy az előlegfizetésből ne keletkezzen árfolyam-különbözet. A vevő visszaküldte a számlát azzal, hogy a gép átadásakor csak 71 000 eurót lehet számlázni a teljesítéskori árfolyamon, a kiállított számlát, az előleg levonását visszaküldte. A szállító, vagy a vevő álláspontja a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megértése érdekében idéztük hosszabban a kérdést. A kérdező nem teszi egyértelművé, hogy az adott esetben nemdevizában történik a számlázás, hanem a devizaérték alapján forintban. Ha amegállapodásban, a szerződésben a gép ellenértékét euróban határozták...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címke:

Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...amely az adókötelezettség keletkezésének időpontjábanrendelkezésükre áll a közösségi beszerzés igazolásához. A havonta történőszámlázás nem okozhat gondot, a fuvarokmány nyilvánvalóan rendelkezésre áll,hiszen csak már beszállított terméket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ugyanígy a közüzemi díjakat is arraaz időszakra kell elszámolni, amely időszakban azok ténylegesen felmerültek,függetlenül a számlázási, illetve a számlán feltüntetett fizetési időponttól ésattól, hogy a közüzemi szolgáltató a bérbeadónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó – lakásépítés költségei

Kérdés: Lakások építésével foglalkozó kft.-nél az építkezés évében csak költségek merülnek fel árbevétel nélkül, majd a lakások elkészültének évében jelentős összegű árbevétel realizálódik költségek nélkül. Az iparűzési adónál ezt milyen módon lehet figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az adóévben lehessen adóalapotcsökkentő tételként számításba venni, amikor a befejezetlen termelés, afélkész, illetve a késztermék kiszámlázásra kerül. Meg kell jegyezni, ilyenelőírást nagyon nehezen lehetne megfogalmazni is, és ha meg is fogalmaznák, agyakorlatban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Magáncélú használat számlázása

Kérdés: A gazdasági társaság a munkavállalója részére gépjármű magáncélú használatára tekintettel számlát állít ki. Milyen SZJ-számot kell a számlán feltüntetni?
Részlet az állásfoglalásából: […]

Amennyiben a cégautó magáncélú használatára vonatkozó költségtérítést a cégautó bérbeadása fejében fizetett ellenértéknek minősítik a megállapodásukban, használhatják a KSH személygépkocsi-kölcsönzésre vonatkozó besorolási számát.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 19.
Kapcsolódó címkék:  

Előleg figyelembevétele az arányosításnál

Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtakkal kapcsolatban álláspontunk akövetkező: valóban igaz, hogy az előleg átadása nem minősül termék, illetveszolgáltatás beszerzésének önmagában. Az Áfa-tv. azonban egyértelműen nevesítiazt, hogy amennyiben a tényleges teljesítést megelőzően az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
76
77
78
…
107