Magánszemély ingatlan-bérbeadásának adózása

Kérdés: Magánszemély tulajdonosként lakóingatlanomat térítésmentesen bérbe adom a társaságomnak. Kérdésem: ha bérleti díjat nem számlázok, abban az esetben a közüzemi díjak átszámlázása után kell-e forrásadót fizetnem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átszámlázás alapján megfizetett közüzemi díjak abérbeadás bevételének számítanak. A bérbeadásból származó jövedelem után amagánszemély megválaszthatja az adózás módját. (A választásra év végén, abevallás kitöltésekor van lehetőség.) Amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó számlájának áfabeli megítélése Közösségen belül

Kérdés: Egyik alvállalkozónk mérnöki szolgáltatást nyújt – rajtunk keresztül – Ausztriában lévő üzem gépeinek, berendezéseinek karbantartásához. Mi, mint magyarországi székhelyű és nyilvántartású adóalany, saját nevünkben rendeljük meg az alvállalkozótól a mérnöki szolgáltatást, melyet továbbhárítunk egy osztrák adóalany részére (aki a berendezések tulajdonosa). Kérdésünk, hogy az alvállalkozó számláját áfásan vagy áfa nélkül nyújthatja be felénk? További kérdésünk, hogyan változik a számlázás módja, ha mi (a megrendelő) bejelentkezünk Ausztriában is adóalanyként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A termékhez kapcsolódó mérnöki tevékenység teljesítési helyeaz Áfa-tv. 15. § (4) bekezdés d) pontja alapján az, ahol a szolgáltatásnyújtásténylegesen történik, azaz esetünkben nem belföld. Az alvállalkozó általkiállított számla áfát tehát nem tartalmaz, az ügylet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Bizományosi értékesítés

Kérdés: Motorboltot üzemeltető ügyfelem kitalálta, hogy az eddig bizományosi formában értékesített használt motorokat ezentúl nem futtatja át a könyvelésen. Ezeken az ügyleteken az volt a haszon, hogy a vevő banki hitelt vett fel, amiért a boltvezető közvetítői jutalékot kapott. A banki jutalék ezután is számlázásra kerül. A bank továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelokmányokat a cég mint szállító aláírja, sőt a vevő által felvett hitelt is a cégnek utalja, amit azután a cég a pénztárából fizet ki a használt motor eladójának. Számvitelileg és adózási szempontból védhető ez a megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszadást megnehezíti, hogy a kérdésből nem derül ki, ahasznált motorok eladása milyen formában történik. Pontosabban: ki az eladó?Eladási bizományi ügyletekben szereplő felek:– a megbízó, aki az áru eladására ad megbízást,– a bizományos, aki az áru eladását...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 13.

Visszáru számlázása

Kérdés: Cégünk áruházláncoknak értékesít. Ha termékeinket nem értékesítik, akkor azt visszaküldik. A gyakorlat az volt, hogy az áruházlánc visszárujegye alapján – az áfa havonkénti elszámolása miatt – kiállítottuk a visszáruszámlát helyettük. Helyes-e ez a gyakorlat? Hogyan történik a visszáru könyvviteli elszámolása helyesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy a gyakorlatuk nem helyes.Sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem ismeri a visszáruszámlát. Az értékesítetttermék visszaszállítása, visszaáruzása – bármilyen okból történik is az – aztjelenti, hogy a korábban értékesített terméket az eladóhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Helyesbítő vagy sztornószámla

Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gépi számlázóprogramnak helyesbítő számlát is éssztornószámlát is ki kell tudni állítania. Nem a hiba mennyisége, hanem a hibaminősége dönti el, hogy mikor kell helyesbítő számla és mikor sztornószámla. Aszámla kiállításának, kibocsátásának napját nem lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 30.

El nem ismert számla

Kérdés: A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az, hogy a vevő a szolgáltatásról kiállított számlátátvette, nem jelenti azt, hogy a számlázott szolgáltatás teljesítését iselismerte. Írásbeli szerződés mellett is a teljesítés elismerésének írásbankell megtörténnie. A kérdés szerint írásbeli megrendelés nem volt,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Német cég magyar képviseletének adózása (áfa)

Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! Zavaró a kérdés felvezetőmondata, külföldi cég magyarországi képviselete nem végezheti a kérdésben leírttevékenységet, különösen azért nem, mert a kereskedelmi képviseletnek nemlehetnek magyar tulajdonosai. Valójában egy magyar társaságról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A harmadik országba (Oroszországba, Ukrajnába) kiléptetetttermék esetén a kft. szolgáltatása az Áfa-tv. 11/A. §-ának i) pontja alapján avámhatóság által végleges rendeltetéssel harmadik ország területére kiléptetetttermékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ha aszolgáltatás részben magánhasználatot fedez, az áfalevonási jog a 38. § (2)bekezdése szerint gyakorolható. A rezsiköltség továbbszámlázása történhet atárgyi adómentes bérleti díj részeként is, ez esetben a kft. részéről levonhatóadóról nem beszélhetünk....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Számlázás euróban vagy euróalapon forintban

Kérdés: A társaság gépet értékesített 100 ezer euróért. Előlegként 30 ezer eurót kapott. Az előleget a banki beérkezés napján érvényes árfolyamon könyvelte. Sajnos, a számlázási program nem képes előállítani a megfelelő számlát, ezért kénytelen volt a társaság előlegszámlát lemínuszolni azon az árfolyamon, amelyen beérkezett. Egy másik számlán a teljesítés napjával számlázta a gép eladási árát, a teljesítésnapi árfolyamon. A vevő ez ellen tiltakozott, szerinte le kellett volna számlázni a gépet úgy, hogy 30 ezer euró az előleg árfolyamán, 70 ezer euró a teljesítésnapi árfolyamon. Kinek van igaza?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...illetve előzetesenfelszámított és levonható összege adóalapjánál ezen különbözetet kellszámításba venni. (Ha a számítógépes számlázási program erre nem képes, akkorazt ki kell cserélni. A kapott előlegről helyesbítő számlát csak akkor lehetkiállítani, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 28.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
75
76
77
…
107