Beolvadás esetén ki ír alá?

Kérdés: Beolvadás esetén el kell készíteni a beolvadás napját követően a beolvadó társaság (egy kft.) tevékenységét lezáró beszámolóját és a záróbevallásait. Ki írja alá – az ezekért viselt felelősséget is figyelembe véve – az érintett dokumentumokat akkor, ha a beolvadó társaságnál az ügyvezetői feladatokat az ügyvezető munkaviszonyban látja el? Milyen lehetőségek vannak ennek a kezelésére? A beolvadó gazdasági társaságnál FEB működik. A FEB-nek vannak-e feladatai a beolvadó gazdasági társaság tevékenységét lezáró beszámolója kapcsán, különös tekintettel arra, hogy az alapító a beszámolót csak a FEB véleményét figyelembe véve fogadhatja el? Van-e arra megoldás, hogy a beolvadás napját követően elkészülő tevékenységet lezáró beszámolót a FEB véleményezze?
Részlet a válaszából: […] ...automatikusan megszűnik. Ebből azonban nem következik az, hogy a munkaviszony megszűnése napjával készülő, a tevékenységet lezáró számviteli beszámolót és ennek alapján a végleges vagyonmérleget ne írja alá. (Az ügyvezető felelősségi szabályai akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági tevékenységről az Szt. 7/B. §-a szerint a kezelt vagyon vonatkozásában kell beszámolni. A nyilvántartás alapjául szolgáló számviteli bizonylatok pedig a kezelt vagyon »általános jogalanyiságának« hiányában többek között a vagyonkezelő által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak;–el kell készítenie a korlátolt felelősségű társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Klímák felszerelése

Kérdés: Intézményünk 4 db klímát vásárolt 5-3,5-7,5 kW teljesítménnyel. A klímákat felszereltük és üzembe helyeztük az épületeinkben. Számvitelileg hogyan kell kezelnünk a beszerzéseket? Értéknövelő beruházásként, tartozékként vagy önálló eszközként?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem vagyunk a klímaberendezés műszaki paramétereit ismerő szakemberek. Így a kérdésre egyértelmű választ nem tudunk adni. Válaszainkat csak különböző feltételek megléte mellett tudjuk megfogalmazni.A kérdésből az következik, hogy a már rendeltetésszerűen használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] Szja, Szocho: A kérdésre adandó válasz előtt szeretnénk megjegyezni, hogy a kosárlabdapálya térítésmentes használatára a használat módjától függően többféle adózási mód jöhet szóba.Alapesetben az a kedvezmény, amelyben az érintett magánszemélyek részesülnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Tőketartalék leszállítása tulajdonosváltásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. 2016-ban ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett tőke 3,5 millió Ft, az ázsió összege pedig 21 millió Ft. Az ázsió összege jelenleg a tőketartalékban található. A kft. tulajdonosváltás előtt áll, és ezzel együtt szeretné megszüntetni a tőketartalékát is. Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint viszont a tőketartalék összegét csak tőkeleszállítással arányosan lehet visszafizetni. Az eladó (előző) tulajdonos szeretné visszakapni az általa befizetett összeget, az új tulajdonos pedig nem szeretne tőketartalékot kimutatni a könyveiben. Amikor a cég eladásra kerül, leszállítható-e a jegyzett tőke összege nullára, hogy a tőketartalék összegét vissza lehessen fizetni úgy, hogy az új tulajdonos egyből dönthessen a jegyzett tőke felemeléséről a Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdését figyelembe véve? Illetve a tag kiválásakor a tulajdoni része arányában visszafizethető-e a tőketartalék összege? Milyen egyéb módon fizethető ki a tőketartalék összege az eladó tulajdonos részére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a hatályos számviteli előírások megkerülésére igyekszik valamilyen formában javaslatot tenni. Igyekezete azonban a választ adó részéről nem támogatható!A Ptk. 3:202. § (4) bekezdése alapján ugyan elképzelhető a tulajdonosváltás, de az nem azonos a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címke:

Tőketartalékból átvezetés az eredménytartalékba

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy a tőketartalékból pótolja a negatív eredménytartalékot. A kft. tulajdonosai 2021 májusában megtartott taggyűlésen döntenek erről úgy, hogy az átvezetést még a 2020. évre elkészített mérlegben szeretnék kimutatni. A 2021. májusi döntés alapján könyvelhető-e a tétel még a 2020. évre, vagy kizárólag a döntés napjával (2021-ben) lehetséges az átvezetés könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 165. §-a (2) bekezdésének előírása alapján a számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékról a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címke:

Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...volt ismert, az ügylet tekinthető úgy, mint aminek az ellenértéke forintban volt kifejezve.Ebben az esetben akkor járnak el a felek a számviteli törvény tételes előírásainak megfelelően, ha a számlán az ellenértéket csak a szerződésben rögzített pénznemben (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Papíralapú bizonylatok elektronikus aktiválása

Kérdés: Az Szt. 169. §-ának (6) bekezdése alapján az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról készített elektronikus másolattal is teljesíthető a bizonylat megőrzésének kötelezettsége, amennyiben a másolatkészítés során alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az Art. alapján adóigazgatási eljárásban nem kérhető az irat eredeti példánya, amennyiben rendelkezésre áll az elektronikus úton előállított hiteles másolat. A fentiek alapján a hatályos jogszabályi környezet lehetővé teszi azt, hogy egy társaság az összes befogadott papíralapú számlájáról elektronikus másolatot készítsen, és azok archiválásával teljesítse megőrzési kötelezettségét? Tehát archiválás után a papíralapú számlák kidobhatók, ha archiválva őrizzük meg 8 évig? Hogyan kell helyesen archiválni a számlákat, hogy cégünk megfeleljen a megőrzési kötelezettségnek?
Részlet a válaszából: […] ...a számlákkal kapcsolatos megőrzési kötelezettségre.Mivel az elektronikus másolat megőrzése megfelel az Art., az Áfa-tv., valamint a számviteli törvény előírásainak, elvileg nincs akadálya annak, hogy a papíralapú bizonylatokat ne őrizzék meg, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címke:

Támogatás belépődíj helyett

Kérdés: Ügyfelem vendéglátóegységet üzemeltet. Apandémiából való visszatérés elősegítése miatt kitalálta, hogy ismerős művészeket segít azzal, hogy ott felléphetnek. Nem szedne belépőt, hanem kitenne egy gyűjtőládát, amibe minden vendég saját döntése szerinti összeget tenne. Hogyan lehetne ezt végrehajtani úgy, hogy az szabályos legyen? Milyen számviteli és adózási feladatokat vonna maga után?
Részlet a válaszából: […] A vendéglátóegységet üzemeltető társaságnál egyéb bevételként kell elszámolni a vendégektől kapott támogatást. A kapott támogatás a társaságiadó-alap része, mivel a társasági adóban az ilyen támogatással kapcsolatban nincs az adózás előtti eredményt csökkentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címke:
1
71
72
73
415