956 talált cikk a személyi jövedelemadó kifejezésre

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
– Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
– A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
– Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
– Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?

Kérdés: A társaság (zrt.) által bérelt személygépjárművek után a bérbeadó mint tulajdonos (flottakezelő kft.) megfizeti a cégautóadó összegét, amelyet beépít a havi bérleti díjba, tételesen nem kerül átterhelésre a bérbevevőnek (zrt.). A fenti esetben is alkalmazható az a szabály, miszerint a cégautóadó megfizetésével (amely jelen esetben közvetlenül a bérbeadó által kerül megfizetésre) a járműnél a magáncélú használatért külön díjazás megállapítása nem indokolt, és a zrt. által az alkalmazottai számára biztosított jármű magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül?

Kérdés: A társaság a munkavállalói részére céges autót (saját tulajdonú vagy bérelt) biztosít, a magánhasználat nincs tiltva. Ha a magánszemély a járművet a cég költségére ezen túlmenően (a munkaidőn túl, a hétvégén stb.) is használja, annak ellenértékét köteles megtéríteni. Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a cégautó magánhasználatát? (Áfa, tao, szja szempontból vizsgálva.) Amennyiben a társaság a magas adminisztrációs teher miatt nem tervez számlát kiállítani, milyen más szabályos bizonylatolási lehetősége van?

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?

Kérdés: Céges szabályzatunk értelmében bizonyos beosztású dolgozók meghatározott típusú telefont kapnak a vállalattól. Ha a dolgozó egy magasabb kategóriájú telefont szeretne, akkor a cég megveszi, de a normál és a drágább telefon ára közötti különbözetet meg kell térítenie. Tárgyi eszközként kell könyvelni a telefonról bejövő számlát? Hogyan kell megtéríteni a különbözetet? Számlát kell kiállítani? Áfásat? Hogyan kell könyvelni a fenti ügyletet?

Kérdés: Vállalkozásunk 4 magánszemély tulajdonosából 3 kilépett, őket a vállalkozás vásárolta ki. Most a visszavásárolt saját üzletrészt szeretnénk megszüntetni, a lehető legegyszerűbb módon. Asaját üzletrész nyilvántartás szerinti értéke 34.800 ezer forint, névértéke 1800 ezer forint. Avállalkozás jegyzett tőkéje 3000 ezer forint. Helyesen járunk-e el akkor, ha a saját üzletrészt a vállalkozás bevonja az alábbiak szerint? Első lépésként a vállalkozás tulajdonosa határozatot hoz, amelyben a saját üzletrész bevonásáról dönt, valamint a jegyzett tőke 1800 ezer forinttal való növelését határozza el, hogy a jegyzett tőke 3000 ezer forint maradjon. Második lépésként a cégbejegyzés napjával a saját üzletrész névértéke és nyilvántartás szerinti értéke különbözetével, 33.000 ezer forinttal csökkenti az eredménytartalékot. Így a saját üzletrész 0 forintra fut. Végezetül a saját üzletrész vásárlásakor képzett 34.800 ezer forint lekötött tartalékot visszavezeti az eredménytartalékba. A fenti leírtak – véleményünk szerint – nem jelentenek adófizetési kötelezettséget a vállalkozás és a tulajdonos számára. Helyesen gondoljuk? Van egyszerűbb módja a saját üzletrész megszüntetésének?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola vagyunk, intézményünk az iskola logójával ellátott, feliratozott ajándéktárgyat (macit) adott a beiratkozó leendő első osztályos, valamint az újonnan érkező tanulónak. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a logós termékek után? Hová kell könyvelni a főkönyvi könyvelésben?