Iskolarendszerű képzés átvállalt tandíjának elszámolása

Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!
Részlet a válaszából: […] Az iskolarendszerű képzés munkáltató által vállalt költségét a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként kell figyelembe venni.Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó munkabére ne csökkenjen, a munkáltató megteheti, hogy nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Be nem jelentett dolgozó utólagos bejelentése

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során az egyik efós dolgozó nem volt aznapra bejelentve. Az ellenőrzés kérte, hogy 30 napra visszamenőlegesen jelentsük be a dolgozót. A hatósági ellenőrzés miatt bejelentett 30 napra előírt nettó munkabért a dolgozónak ki is kell fizetni, szja-t le kell vonni (tényleges munkavégzés nélkül kap jövedelmet a dolgozó), vagy mivel tényleges munkavégzés nem volt, szja-t nem kell levonni, a bruttó bért pedig elengedett kötelezettségként egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem egyértelmű, hogy a dolgozó bejelentése az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony, vagy az általános munkajogi szabályoknak megfelelő munkaviszony alapján történt-e. Feltételezzük, hogy a bejelentés az utóbbiaknak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Munkabérek, járulékok könyvelése

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek ismertetni a havi munkabérek, járulékok kifizetésével kapcsolatos könyvelési lépéseket!
Részlet a válaszából: […] A munkabért a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelően havonta kell kifizetni. A munkabér számfejtésének alapbizonylata elsősorban a munkaszerződés, egyéb dokumentumok és nem utolsósorban az Art. 50. §-a szerint havi adó- és járulékbevallás valamennyi adóról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész visszavásárlása, bevonása

Kérdés: A társaság 8000 E Ft-ért vásárolja vissza a személyesen már nem közreműködő tagok üzletrészeit. Az alapításkori törzsbetétek összege 370 E Ft. (Ebből a 370 E Ft-ból visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása miatt 740 E Ft lett.) Jegyzett tőke 5050 E Ft, eredménytartalék 165.000 E Ft. Szabályosan járunk-e el akkor, ha 370 E Ft névértékkel csökkentjük a jegyzett tőkét? A névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel csökkentjük az eredménytartalékot is? A tőkeleszállítással egy időben legalább 370 E Ft tőkeemelést hajtunk végre az eredménytartalék terhére? Növelnünk kell-e a 2022. évi kivaalapot, és ha igen, milyen összeggel? A társaság 2015-től kivaalany. Kifizetés előtt milyen közterhei vannak a 8000 E Ft-os összegnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben több témára vár választ a kérdező. A helyes válasz érdekében a témákat el kell választani egymástól, esetenként ki is kell egészíteni a kérdés adatait.Első téma a már nem közreműködő tagok üzletrészeinek visszavásárlása 8000 E Ft-ért. Hány tagtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Őstermelői családi gazdaság iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A háromfős őstermelői családi gazdaságból két tag számlázza ki a mezőgazdasági tevékenység árbevételét.
A tag 15.000 E Ft bevétel, 7000 E Ft anyagköltség.
B tag 12.000 E Ft bevétel, 5000 E Ft anyagköltség.
C tag 0 E Ft bevétel, 0 E Ft anyagköltség.
Az átalányadózás alapján minden tag az egy főre jutó bevételt írta be az szja-bevallásába 9000 E Ft értékben. Az iparűzésiadó-bevallásban is az egy főre eső bevételt (9000 E Ft) és az egy főre eső anyagköltséget (4000 E Ft) kell szerepeltetni, vagy minden tag a saját adatai alapján adja be a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A Htv. szerint választható, hogy a mezőgazdasági őstermelő a helyi iparűzési adó alapját az általános szabályok alapján vagy egyszerűsített módon állapítsa meg. (Htv. 39. §; 39/A §.) A helyiiparűzésiadó-törvény alapján évente más-más adóalap-megállapítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. §-a tartalmazza a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó számviteli feladatokat, ideértve a vagyonfelosztási javaslat elkészítését is, a 8. §-a pedig a vagyonkiadás feltételeit rögzíti.A Korm. rendelet szerint a végelszámoló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a kft. tulajdonosa részére járó osztalékot – feltételezhetően – a Ptk. 3:185. §-a előírásának a figyelembevételével állapította meg a taggyűlés. Az osztalék összegszerű megállapításánál tekintettel voltak az Szt. 39. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt vizsgálni kell, hogy a társaság az üzletrész visszavásárlásakor jogszerűen járt-e el. A kérdés szerint ugyanis az üzletrészt a tőketartalék terhére vásárolta vissza, amit sem a Ptk., sem a számviteli törvény nem tesz lehetővé!A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) lehetőséget biztosít az egyszerűsített végelszámolásra. A 2018. január 1-jétől hatályos előírás lehetővé teszi minden olyan cég számára az egyszerűsített végelszámolást, amely cég nem kötelezett könyvvizsgálatra. (A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
Kapcsolódó címke:
1
10
11
12
96