956 talált cikk a személyi jövedelemadó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?

Kérdés: Egy már meglévő katás bt. tulajdonosa alapított egy kft.-t, amely a társasági adó alá bejelentkezve működik. Ha a kft. tulajdonosa lesz bejegyezve a cégbe ügyvezetőként, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek? A kata kivált a fizetendő adók és járulékok közül valamit?

Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?

Kérdés: Amennyiben egy cég a dolgozóinak vizet és kávét biztosít a munkaidő alatt, ez elszámolható béren kívüli juttatásként, és ha igen, akkor adóköteles?

Kérdés: A kft. 15 millió forint jegyzett tőkével indította a vállalkozását. Eredménytartalékkal rendelkeznek. A jegyzett tőkét leszállítanák 3 millió forintra. A 12 millió forintot kivennék. Milyen adóvonzata lesz, és hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Ha cégünk az általunk forgalmazott italokból ajándékot szeretne adni egy másik megvásárolt termékünk mellé, és mindezt étteremben tenné, akkor az elfogadható-e árumintának vagy kóstoltatásnak? A kiszerelés nem lenne kisebb, mint egy normál termék. Ha nem tudjuk így figyelembe venni, akkor ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezne? Az is kérdés, ha nem kötjük saját termék vásárlásához az ingyenterméket, hanem csak az étteremben vacsorázó vendégek mindentől függetlenül megkapják, akkor az szóróajándék, és magasabb adókategóriába kerül?

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?

Kérdés: Dolgozónk a cég autójával munkavégzés céljából parkolt egy parkolóban, ahol a munkavégzés ideje alatt az autó oldala megsérült, amit a telephelyre való visszaérkezéskor vett észre. A gépkocsin van casco biztosítás, ami alapján a gépjárművet a cég megjavította. A dolgozónak ki kell-e fizetnie a casco önrészt, vagy el lehet tekinteni attól? Ha a cég eltekint az önrész dolgozó általi megfizetésétől, az elengedett követelésnek minősül? Kell-e a cégnek, illetve a dolgozónak az elengedett casco önrész után adót és járulékot fizetnie?