Tőketartalék-kivonás adózása

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelműsége érdekében a kérdésben leírtakat számszerűsítsük. Alapításkor a jegyzett tőke 100x50.000 = 5.000.000 Ft. A tőkeemelés során a jegyzett tőke 76x50 E Ft = 3.800.000 forinttal nőtt, 1900 E Ft pedig a tőketartalékba került. A tervezett 5 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Számfejtett munkabér leírása

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Szokatlan kérdés, hogy a számfejtett, de ki nem fizetett munkabért mint kötelezettséget le lehet-e írni, ezt – ha később is, de – ki szokták fizetni. A munkabér számfejtése óta már eltelt több mint egy évtized azonban arra utal, hogy a beltag a saját tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Ingatlan átadása tulajdonosnak

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy lakóháznak minősülő ingatlan, ami egyúttal a kft. székhelye is. A kft.-ben egy személy a tulajdonos, aki szeretné megszüntetni (vagy eladni) a céget, és az ingatlant a saját nevére venni. Milyen költségekkel kell számolnia (hány százalék az illeték és az adó?), milyen lehetőségek vannak ennek a lebonyolítására (csak adásvételi, vagy más is)? Az ingatlan értékének meghatározására milyen szabályok vonatkoznak? Élvez bármilyen kedvezményt a leendő tulajdonos, lévén hogy a kft. is az övé?
Részlet a válaszából: […] A lakóház kft. tulajdonosa számára való megszerzése elvileg lehetséges – mint arra a kérdés utal – adásvétel útján vagy a társaság jogutód nélküli (végelszámolással való) megszüntetése révén. Utóbbi eredményeként az egyedüli tag megszerezheti a megszűnő kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés: A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az üzleti ajándék sohasem volt adómentes.A választ kezdjük azzal, hogy mi az üzleti ajándék az Szja-tv. szerint?Üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a szakértők feladata nem az, hogy az adóztatás terheinek a minimálisra csökkentése érdekében – a kérdező által felvetett, több esetben önmagának is ellentmondó kérdései kapcsán – tanácsot adjanak. A cél az, hogy az adott esetben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Szociális hozzájárulási adó a saját jogú nyugdíjasnál

Kérdés: Ha a munkavállaló saját jogú nyugdíjas, akkor 2019-ben a lakáscélú munkáltatói támogatásnál – ha azt munkabérben kapja – mivel nem kell tőle nyugdíjjárulékot levonni (csak személyi jövedelemadót), a cégnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget a 2018. évi LII. törvény szabályozza 2019. január 1-jétől (jelenlegi ismereteink szerint).Ezen törvény 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja választ ad a kérdésre.E szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint megszűnik a tagsági jogviszony – többek között – a tagok közös megegyezésével, a tag felmondásával. A kérdés szerinti kültag bejelentése, az, hogy kilép a társaságból, tekinthető a tag felmondásának, természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Osztalékelőlegből levont egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A kft. minden év decemberében fizet osztalékelőleget, amelyből nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem az egészségügyi hozzájárulást is levonta. Ez utóbbit azonban csak az osztalékká váláskor vallotta be. A társaság a vezetés és a tagság döntése alapján járt így el, azért, hogy a későbbi rendezés ne maradjon el a tulajdonosok részéről. Ha 2018-ban is lesz osztalékelőleg-fizetés, akkor mit tegyünk? 2019-ben az osztalékká váláskor már nem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás lesz, hanem 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó.
Részlet a válaszából: […] A 2019. január 1-jétől hatályos, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában tehát nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció adókötelezettsége a kifizetőhöz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a tevékenységének forrásai honnan származnak.A hatályos Szja-tv. 3. § 26. pontja rögzíti a reprezentáció fogalmát: "a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
1
21
22
23
95